Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A DIA tagjává választották Balla Zsófiát és posztumusz Déry Tibort

‎ 061.hu 2016. szeptember 14. 09:28

Balla Zsófia költőt és posztumusz Déry Tibor írót, költőt választotta tagjai közé a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden véget ért, 19. éves közgyűlésén.

MTI

A Digitális Irodalmi Akadémia 1998. június 2-án 39 taggal alakult meg, taglétszáma jelenleg - a posztumusz tagokkal együtt - 85. A Petőfi Irodalmi Múzeum keretei között működő Digitális Irodalmi Akadémia a kortárs magyar irodalom digitális közzétételével foglalkozik, a szerzők összes művének közreadásával. A DIA-tagok havonta díjazásban részesülnek, amiért műveik olvashatók a DIA honlapján, amely az egyik legjelentősebb magyar nyelvű irodalmi szöveggyűjtemény. 1999-től kezdődően a taggyűlés évente egyszer ülésezik, ekkor választják meg az új tagokat.

Balla Zsófia költő, esszéíró, műfordító, újságíró 1949-ben született Kolozsváron. 1965 óta publikál verseket, esszéket, zenei és irodalmi recenziókat. A Zeneművészeti Főiskolát Kolozsváron végezte, 1972-től az ottani rádió magyar szerkesztőségének tagja. Több irodalmi lap, többek között A Hét (Bukarest) munkatársaként dolgozott, 1993 óta Magyarországon él. Munkásságát többek közt a Kolozsvári Írói Egyesület Díjával, a Magyar Napló Díjával, Déry-jutalommal, A Hét nívódíjával, a Soros Alapítvány életműdíjával, József Attila-díjjal, Magyar Irodalmi Díjjal, a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával, Artisjus Irodalmi Nagydíjjal és Látó nívódíjjal ismerték el.

Déry Tibor író 1894-ben született Budapesten. 1917-ben az Érdekes Újság pályázatán tűnt fel Lia című regényével. 1919-ben belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, tagja lett az írói választmánynak, a Tanácsköztársaság bukása után azonban Bécsbe emigrált, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. 1924-ben Párizsban telepedett le, 1926-ban Perugiában élt, majd visszaköltözött Budapestre és mások mellett Kassák Lajossal és Illyés Gyulával együtt szerkesztette a Dokumentum című folyóiratot.

PestiSracok facebook image

A nyilas uralom idején bujkálnia kellett, 1945-ben ismét a kommunista párt tagja lett, 1956-ban részt vett az ellenzéki írók tevékenységében. A Petőfi Kör júniusi sajtóvitáján pedig bírálta a rendszert, amiért kizárták a pártból, és 1957-ben letartóztatták, kilenc év börtönre ítélték, de 1960-ban amnesztiával szabadult. Élete során több külföldi akadémia választotta dísztagjává, 1947-ben Baumgarten-díjat kapott, egy évvel később pedig Kossuth-díjat. 2010-ben a Magyar Írószövetség posztumusz örökös tagjává választotta.

Fotó: PIM

Kapcsolódó témák
déry tibor balla zsófia
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.