Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A DIA tagjává választották Balla Zsófiát és posztumusz Déry Tibort

‎ 061.hu 2016. szeptember 14. 09:28

Balla Zsófia költőt és posztumusz Déry Tibor írót, költőt választotta tagjai közé a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden véget ért, 19. éves közgyűlésén.

MTI

A Digitális Irodalmi Akadémia 1998. június 2-án 39 taggal alakult meg, taglétszáma jelenleg - a posztumusz tagokkal együtt - 85. A Petőfi Irodalmi Múzeum keretei között működő Digitális Irodalmi Akadémia a kortárs magyar irodalom digitális közzétételével foglalkozik, a szerzők összes művének közreadásával. A DIA-tagok havonta díjazásban részesülnek, amiért műveik olvashatók a DIA honlapján, amely az egyik legjelentősebb magyar nyelvű irodalmi szöveggyűjtemény. 1999-től kezdődően a taggyűlés évente egyszer ülésezik, ekkor választják meg az új tagokat.

Balla Zsófia költő, esszéíró, műfordító, újságíró 1949-ben született Kolozsváron. 1965 óta publikál verseket, esszéket, zenei és irodalmi recenziókat. A Zeneművészeti Főiskolát Kolozsváron végezte, 1972-től az ottani rádió magyar szerkesztőségének tagja. Több irodalmi lap, többek között A Hét (Bukarest) munkatársaként dolgozott, 1993 óta Magyarországon él. Munkásságát többek közt a Kolozsvári Írói Egyesület Díjával, a Magyar Napló Díjával, Déry-jutalommal, A Hét nívódíjával, a Soros Alapítvány életműdíjával, József Attila-díjjal, Magyar Irodalmi Díjjal, a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával, Artisjus Irodalmi Nagydíjjal és Látó nívódíjjal ismerték el.

Déry Tibor író 1894-ben született Budapesten. 1917-ben az Érdekes Újság pályázatán tűnt fel Lia című regényével. 1919-ben belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, tagja lett az írói választmánynak, a Tanácsköztársaság bukása után azonban Bécsbe emigrált, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. 1924-ben Párizsban telepedett le, 1926-ban Perugiában élt, majd visszaköltözött Budapestre és mások mellett Kassák Lajossal és Illyés Gyulával együtt szerkesztette a Dokumentum című folyóiratot.

PestiSracok facebook image

A nyilas uralom idején bujkálnia kellett, 1945-ben ismét a kommunista párt tagja lett, 1956-ban részt vett az ellenzéki írók tevékenységében. A Petőfi Kör júniusi sajtóvitáján pedig bírálta a rendszert, amiért kizárták a pártból, és 1957-ben letartóztatták, kilenc év börtönre ítélték, de 1960-ban amnesztiával szabadult. Élete során több külföldi akadémia választotta dísztagjává, 1947-ben Baumgarten-díjat kapott, egy évvel később pedig Kossuth-díjat. 2010-ben a Magyar Írószövetség posztumusz örökös tagjává választotta.

Fotó: PIM

Kapcsolódó témák
déry tibor balla zsófia
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)