Pesti Srácok

A nap, amikor meghalt a zene - 75 éves lenne Buddy Holly

A rock and roll korai korszakának hőse, Buddy Holly szeptember 7-én lenne 75 éves. Mindössze másfél éves pályafutás állt mögötte, amikor 23 évesen repülőszerencsétlenség áldozata lett.

MTI

Buddy Holly Texasban született Charles Hardin Holley néven . Alkata korántsem predesztinálta sztárságra: félénk és esetlen volt, arcát ormótlan szemüveg takarta, de zenélni nagyon tudott. Már tizenöt évesen kiválóan pengette a bendzsót, a mandolint és persze a gitárt egy country duóban, de a bluest és a rhythm and bluest is magába szívta. 1955-ben a pályakezdő Elvis előtt léphettek fel, s Buddy azonnal tudta, milyen zenét akar ezután játszani.

PestiSracok facebook image

Első kislemezét 1956-ban a Decca lemezcégnél készítette, de ott nem láttak benne fantáziát (akárcsak később a Beatlesben). Akadt viszont egy független menedzser, aki szárnyai alá vette, s a következő évben ki is jött az első “igazi” Buddy Holly-sláger, a That’ll Be The Day. A borítón csak kísérő együttese, a Crickets nevét tüntették fel, hogy elkerüljék a pereskedést a Deccával, ahová az énekest elvileg még szerződés kötötte.

Buddy Holly nemcsak a kinézetével tűnt ki a kor előadói közül. Akkoriban szokatlan módon jobbára saját slágereit adta elő (a dalszerzés külön szakma volt, maga Elvis például soha egy dalt sem írt), s nemcsak énekelt, hanem a szólógitárt is ő pengette. Mintegy ötven dalának szinte mindegyike sláger lett, számosat közülük a szakma legnagyobbjai dolgoztak fel. A Not Fade Away a Rolling Stones, a Words Of Love a Beatles, az Oh, Boy Wanda Jackson, a Brown Eyed Handsome Man Chuck Berry, a Well Allright a Blind Faith műsorán szerepelt és még folytathatnánk a sort: Peggy Sue, Rave On, It Doesn’t Matter Anymore.

Buddy Holly nagy sztár volt Amerikában, de még nagyobb Angliában: zenéje és előadásmódja fiatalok tízezrei számára bizonyította, hogy saját dalokkal is be lehet futni, s ehhez még az sem kell, hogy az ember olyan jóképű legyen, mint Elvis. Hank Marvin, a Shadows gitárosa Holly hatására vette első gitárját, John Lennon és Paul McCartney is sokat tanult tőle, nálunk a kezdő Szörényi Leventére hatott erősen.

Az énekes 1958 végén újabb hangzásokkal kezdett kísérletezni, ami a lemezeladások csökkenéséhez vezetett. Holly mindenben váltani akart: megnősült, New Yorkba költözött, szakított együttesével és menedzserével is, aki keresetének nagy részét ellopta. Hogy pénzt keressen, elvállalt egy turnét: 1959. február 3-án Richie Valens és Big Bopper társaságában éppen egy fellépésre tartott, amikor a repülőgép lezuhant és mindannyian életüket veszítették. Ez volt az első tragédia, amellyel a rock and rollért őrjöngő fiatalok szembesültek – a nap, amikor meghalt a zene, ahogy Don McLean énekelte American Pie című dalának refrénjében.

A végzetes balesetet követően újabb és újabb lemezei, demofelvételei, válogatások jelentek meg. Dalainak kiadási jogát ádáz licitálás után 1975-ben Sir Paul McCartney szerezte meg, így az ő egyébként sem sovány zsebe duzzad néhány centtel, valahányszor felcsendül Buddy Holly egy dala. Holly – akit halála után az a megtiszteltetés ért, hogy a rocksztárok közül elsőként jelent meg egész karrierjét átfogó lemezgyűjteménye – 1986-ban az első körben került be a Rock Halhatatlanjai közé, életéről természetesen film is készült.

Fotó: huffingtonpost.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.