Pesti Srácok

Dante-hónap kezdődött a Párbeszéd Házában

Kulturális programkínálattal, közte kiállítással, könyvbemutatókkal és ősbemutatóval tiszteleg szeptember 3. és október 7. között a budapesti Párbeszéd Háza Dante Alighieri reneszánsz költő előtt.

MTI

A Dante-hónap apropóját egy unikális kiállítás adja: Madarassy István ötvös-szobrászművész Isteni Színjátékhoz készített szoborképeinek teljes sorozata október 7-ig látható. A Pokol 2011-ben, a Purgatórium 2013-ban látható volt a firenzei Dante Múzeumban. A teljes művet - énekek szerinti 100 kép és 3 szobor - először a Párbeszéd Háza mutatja be, innen megy Firenzébe decemberben.

PestiSracok facebook image

A tárlatot Prokopp Mária művészettörténész nyitja meg szombaton, a rendezvényen fellép Mécs Károly színművész, valamint Horváth Márton Levente orgonaművész, zeneszerző a szoborképek ihlette Madaradante című művéből ad elő részletet. A mű ősbemutatója szeptember 17-én lesz a kiállításnak is otthont adó egykori Mária kongregációs kápolnában, a bemutatót beszélgetés követi a két alkotóval. Szeptember 27-én Szakcsi Lakatos Béla és Kathy-Horváth Lajos improvizál a kiállított alkotásokra. Szeptember 29-én Ránki Dezső és felesége, Klukon Edit Liszt Ferenc Dante-szimfóniáját, a mester által két zongorára átírt változatban adják elő.

A Dante-hónapban számos további kísérőprogram segíti a szoborképek értő befogadását és Dante művének értelmezését. "Óh, boldog Magyarország! Csak ne hagyja magát félrevezetni már" címmel szeptember 22-én Prokopp Mária tart előadást kutatásainak eredményeiről. Október 1-jén dantisztikai tudományos kerekasztal-beszélgetést rendeznek, amelyen irodalmárok és filozófusok hozzák közelebb Dante szellemi hátterét a kortárs olvasóhoz.

Az érdeklődők Tusnády László A boldog Dante című kötetével, Nádasdy Ádám új Divina Commedia-fordításával, Baranyi Ferenc Pokol-kötetével és fordítói műhelymunkájával, valamint a Kaposi Márton professzor gondozta Az új élet fordítással is megismerkedhetnek.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.