Pesti Srácok

Először látható együtt a két nagy magyar körkép

A Jan Styka lengyel festőművész vezetésével az 1849-es nagyszebeni csatáról készült Erdélyi Panorámát bemutató kiállítás nyílt csütörtökön az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

MTI

Ez az első alkalom, hogy együtt látható a két nagy magyar történelmi körkép, az Erdélyi Panoráma és a Feszty-körkép. A kiállítást abból az alkalomból rendezték, hogy Ópusztaszeren tartják az International Panorama Council jubileumi, huszonötödik közgyűlését. Az Erdélyi Panoráma, más néven a Bem-Petőfi Körkép 18 darabját, valamint a festmény népszerűsítésre készült két olajnyomatot a lengyelországi Tarnow múzeuma adta kölcsön az emlékparknak.

PestiSracok facebook image

Kovács István történész a megnyitón elmondta, Jan Styka 1896-ban kapott felkérést arra, hogy készítsen egy körképet az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára. A megrendelők kérése az volt, hogy a csatakörkép állítson emléket a lengyel-magyar barátságnak, a szabadságharc egy dicsőséges ütközetét ábrázolja, ne sértse az osztrákokat, de azt nem kifogásolták, ha oroszellenes. A feltételeknek az 1849. március 11-i nagyszebeni csata felelt meg. A festmény lengyel főszereplője Bem József, magyar főalakja Petőfi Sándor, noha a költő nem vett részt az ütközetben - tudatta a szakember.

A panorámaképhez 1897 áprilisában kezdtek hozzá, és rohammunkában, öt hónap alatt be is fejezték. A festmény készítésében Jan Styka mellett több művész, köztük - a Feszty-körképen is dolgozó - Vágó Pál és Spányi Béla is közreműködött. A képet először Lengyelországban mutatták be, 1898 márciusában már Budapesten láthatta a magyar közönség, majd Európa több városában is kiállították.

Ez azt tette lehetővé, hogy a korabeli panorámaképek szinte szabvány szerint 120x15 méteres méretben készültek, és bemutatásukra ennek megfelelő kialakítású épületek szolgáltak. A megrendelő azonban hosszú időn át nem tudta kifizetni Jan Stykát, aki végül úgy döntött, feldarabolja a képet, és úgy értékesíti. Az eladás előtt a festő néhány részletet kénytelen volt módosítani az önálló képdarabokon.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely, MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.