Pesti Srácok

Hamarosan újra régi pompájában látható a Feszty-körkép

Néhány hét múlva befejeződik a magyarok bejövetelét ábrázoló Feszty-körkép karbantartó restaurálása az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

MTI

A monumentális festményen végzett munkálatokat elsősorban az tette indokolttá, hogy az évek során - a leggondosabb őrzés mellett is - jelentős mennyiségű por rakódott a 120-szor 15 méteres képre - közölte Somogyi Márton festő-restaurátor hétfőn. A körképnek helyet adó Rotunda felújításakor, 2010-ben az épület beázott, csapadékvíz került a festmény felületére és ezzel por is mosódott a vászonra.

PestiSracok facebook image

A portalanítás mellett kisebb korrekciókra azért is szükség volt, mert az két évtizeddel ezelőtti átfogó restauráláskor felvitt festék is természetes módon öregszik - beszélt a részletekről a művész. A körkép - ahogy a restaurálás teljes ideje alatt - a következő hetekben is látogatható marad, a munkálatok leglátványosabb részeit pedig nyitvatartási időben végzik el a szakemberek.

A monumentális alkotás története 1891-ben kezdődött. Feszty Árpád egyik párizsi útján megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő: a bibliai özönvíz történetét akarta vászonra vinni. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Végül apósa, Jókai Mór beszélte rá, hogy fesse meg inkább a honfoglalást.

A magyarok bejövetele 1894 tavaszára készült el, több festőtársa - köztük Mednyánszky László - is segítségére volt a hatalmas munkában. A képet 1894. május 13-án mutatták be először a budapesti millenniumi kiállításon, a vásznat később lebontották és Londonba vitték a világkiállításra. 1909-ben került vissza Budapestre.

Eredeti épületét a Szépművészeti Múzeum építése miatt lebontották, ezért "ideiglenes" faépületben kapott helyet a Városliget mutatványosai között. A második világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadásban a körkép épülete és vászna is megsérült. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark kialakítása az 1970-ben kezdődött, s akkor határozták el, hogy Feszty körképe a restaurálás befejeztével oda kerül. Megkezdődtek a restaurálási munkálatok, és a Rotunda építése is, ami azonban 1979-ben abbamaradt. A vászon darabjait újra hengerekben raktározták el.

1991-ben egy lengyel csapat, az Ars Antiqua nyerte meg a körkép helyreállítását célzó pályázatot. A hányattatott sorsú Feszty-körképen a Henryk Lipowicz vezette restaurátorok öt év alatt hatalmas munkát végeztek, ugyanis az eredetileg 1700 négyzetméteres festményből csupán 800 négyzetméter maradt meg, a többit korabeli fotók alapján újra kellett festeni.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely, MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.