Pesti Srácok

Színházak éjszakája: akadálymentes játék és szenvedély

Színházak éjszakája: akadálymentes játék és szenvedély

Harminc színház várja különleges programokkal a közönséget szeptember 17-én, a Színházak éjszakáján, amelynek eseményei a korábbi évekhez hasonlóan egyetlen karszalaggal látogathatók.

MTI

A színházi évadot megnyitó programsorozaton a nézők kulisszatitkokat ismerhetnek meg és új helyszíneket fedezhetnek fel, oly módon nyerhetnek betekintést a színház világába, ahogy évad közben nincs lehetőségük - hangzott el a rendezvény csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az idén az esélyegyenlőségre szeretnék felhívni a figyelmet: több színház audionarrációval, akadálymentes járatokkal, jeltolmácsolással készül.

PestiSracok facebook image

A kezdeti 13 fővárosi színház után idén már 30 színház csatlakozik a Színházak éjszakájához, amelyen most a játék és szenvedély hívószavakkal több vidéki színház, köztük Nyíregyháza, Miskolc és Debrecen teátruma is részt vesz. A rendezvényre eddig 2900 karszalag kelt el elővételben, és a szervezők reményei szerint meg fogják haladni a tavalyi 8600-as jegyeladást. Egy néző általában 2-3 helyszínre jut el, tehát az idén várhatóan 20 ezer feletti lesz a színházlátogatások száma.

A színházak több mint 200 programmal várják délelőtt 11 órától hajnalig a közönséget. Lesz bábjáték, impro-maraton, táncóra, színpadtechnika-show, szabadegyetem, szerepcsere, felolvasószínház, playback-színház és nyílt próba. Bevezetik a nézőket a színházak rejtett zugaiba, beszélgetnek velük, a társulatok tagjai rövid jeleneteket, különleges színpadi produkciókat mutatnak be.

A kezdeményezéshez az idén csatlakozott a Baltazár Színház, az RS9, a Sanyi és Aranka Színház, a Turay Ida Színház, a Momentán Társulat, valamint a Vidám Színpad. Mellettük a Színházak éjszakáján idén is részt vesz az Átrium Film-Színház, a Bethlen Téri Színház, a Budapesti Operettszínház, a Budapest Bábszínház, a Dumaszínház, a Játékszín, a József Attila Színház, a Jurányi Inkubátorház, a Karinthy Színház, a Katona József Színház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház, az Örkény István Színház, a Pesti Magyar Színház, a Pinceszínház, a Radnóti Miklós Színház, a Rózsavölgyi Szalon Arts & Café, az Ódry Színpad (Színház- és Filmművészeti Egyetem), a Szkéné Színház, a Thália Színház, a Trafó - Kortárs Művészetek Háza, az Újszínház és a Vígszínház.

Fotó: cyberspaceandtime.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.