Pesti Srácok

130 éve ragyogja be a szabadság New Yorkból a világot

Százharminc éve, 1886. október 28-án avatta fel Grover Cleveland amerikai elnök New Yorkban a Szabadság-szobrot, amely a város jelképévé vált, és a világ egyik legismertebb szimbóluma lett. A szobor üdvözli a tenger felől érkezőket, a bevándorlók és a hazatérő amerikaiak milliói az Újvilágból először a női alak kezében tartott fáklyát pillantották meg.

MTI

A szobrot, amelynek hivatalos neve A Szabadság beragyogja a világot, Franciaország adományozta az Egyesült Államoknak a két ország barátságának jelképeként, az amerikai Függetlenségi nyilatkozat 1776. július 4-i elfogadásának centenáriumán. Az ötletet 1865-ben, az amerikai polgárháború idején vetette fel a rabszolgatartást ellenző liberális jogász, Édouard René de Laboulaye Fréderic egy beszélgetésben Auguste Bartholdi szobrásznak. Laboulaye úgy vélte, az Unió győzelme a rabszolgaság megszűnését és a valódi demokrácia beköszöntét jelentené az Egyesült Államokban, és a nagy eseményt a két nép által közösen állított emlékmű örökíthetné meg. Bartholdi ekkor még más tervekkel volt elfoglalva: a Szuezi-csatorna bejáratához szeretett volna világítótornyot építeni a rodoszi kolosszus mintájára. Ebből nem lett semmi, és a szobrász 1871-ben Amerikába indult támogatókat szerezni.

PestiSracok facebook image
libisforrás: photo.sf.co.ua

Helyszínnek a 23 hektáros Bedloe's (ma Liberty) szigetet szemelte ki, amely mellett a kikötőbe érkező összes vízi járműnek el kell haladnia. Számos befolyásos személyiséggel találkozott és bejutott Ulysses S. Grant elnökhöz is, aki közölte vele: a sziget a kormány tulajdona és szívesen átengedik a szobor helyszínének. A szobor tervével 1875-ben léptek a nyilvánosság elé, egy évvel az amerikai függetlenség századik évfordulóján rendezett philadelphiai világkiállítás előtt. A megállapodás szerint az amerikaiak készítették a talapzatot, a franciák a szobrot, a szükséges pénzt a franciák illeték kivetésével, rendezvények és lottó szervezésével, a tengeren túl színpadi előadásokkal, kiállításokkal, aukciókkal gyűjtötték, és végül a magyar származású Joseph Pulitzer sajtómágnás is "beszállt" egy kampánnyal. A szobor szerkezetének elkészítésével Gustave Eiffelt, a híres párizsi torony tervezőjét bízták meg. Eiffel és segítője, Maurice Koechlin vasszerkezetet készített, közepén oszloppal, ez a rugalmas állványzat tartja belülről a vörösréz szobrot. Az 1876-os philadelphiai világkiállításon már bemutatták a fáklyát tartó jobb kezet, a két évvel későbbi párizsi világkiállításon pedig a fejet.

3forrás: photo.sf.co.ua

A talapzat tervét Richard Morris Hunt készítette, építése 1885. augusztus 5-én kezdődött és 1886. április 22-én fejeződött be. Magát a szobrot 1884. július 4-én adták át jelképesen az Egyesült Államok párizsi nagykövetének. Amerikába 1885. június 17-én érkezett meg 350 darabban és 214 csomagban, a kikötőben kétszázezres tömeg fogadta. Összeállítása az alapzat elkészülte után kezdődött és négy hónapot vett igénybe: először az Eiffel tervezte vasszerkezetet állították fel, majd erre erősítették rá a külső részeket. A keskeny talapzat miatt állványzatot nem használhattak, a munkások köteleken lógtak a munka során, de szerencsére halálos baleset nem történt. Bartholdi azt tervezte, hogy a fáklyát reflektorokkal világítsák meg, de ezt nem engedélyezték, mert elvakította volna a hajókalauzokat. A fényszórókat az aranyfüsttel borított fáklya peremébe vágott ablakok mögött helyezték el, az energiaellátást a szigeten felépített erőmű biztosítja.

how-well-do-you-know-the-statue-of-libertyforrás: businessinsider.com

A köpenyes nőalak a szabadság római istennőjét, Libertast ábrázolja, fején hétágú diadémmal. Talpánál - a lenti szemlélő számára nem is láthatóan - a zsarnokság lehullott láncai hevernek, 12,8 méteres kinyújtott jobbjában a haladást jelképező fáklyát tartja. Baljában a tabula ansata, a törvény táblája van, amelyre a Függetlenségi nyilatkozat elfogadásának dátumát (1776. július 4.) vésték. Az építmény talapzattal 93 méter, maga a szobor 46 méter magas, súlya 204 tonna. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában lévő, 30 ember befogadására képes kilátóhoz. (Ide naponta csak 240 ember mehet fel, a jegyeket hónapokkal korábban kell megváltani.) Kezdetben a jobb karban levő létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de 1916-ban biztonsági okok miatt lezárták, ma már csak a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására használják. A talapzat második emeletén múzeum található, a szobor szomszédságában nemrég kezdték meg egy új, jóval nagyobb múzeum építését, amely a tervek szerint 2019-ben nyílik majd meg.

libiforrás: dailymail.co.uk

Az évente három és félmillió látogatót fogadó látványosságot századik születésnapja előtt felújították, így két évig zárva volt, majd a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után ismét bezárták. A szigetet az év végén, a múzeumi részt és a talapzathoz tartozó kilátót 2004-ben nyitották meg a látogatók előtt. A koronában lévő kilátót és az ide vezető 377 fokú keskeny csigalépcsőt csak 2009. július 4-én tették ismét elérhetővé a nagyközönség számára. A szobrot 1984-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára. A szobor negyedére kicsinyített mása Párizsban is áll, a szobor által tartott fáklya látható a tízdolláros bankjegyen. Filmekben is fontos szerephez jutott: Alfred Hitchcock Szabotőr című filmjének csúcspontja a Szabadság-szobor fáklyájában lejátszódó üldözés, A majmok bolygója című film utolsó pillanataiban a homokba temetett Szabadság-szobor romjai döbbentik rá a főhőst, hogy az atomháború elpusztította Földre került.

Vezet Fotó: travelhdwallpapers.com

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.