Az első képregény épp 120 éve jelent meg

Százhúsz éve, 1896. október 18-án jelent meg a New York Journal hasábjain az első képregény. Richard Felton Outcault különös figurája, a sárga ruhába öltöztetett Yellow Kid kalandja egy egész oldalt foglalt el, és nem sokkal később már több kockából álló képsorrá változott. A képregény kisvártatva az amerikai lapok elengedhetetlen elemévé vált, mára pedig önálló művészeti ággá nőtte ki magát. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga.

MTI

Yellow Kid "atyja", Outcault eredetileg a Thomas Edison Laboratórium tudományos és technikai illusztrátora volt, e minőségében rendkívül pontos és részletes rajzokat készített. Szórakozásból kezdett karikatúrákat, majd képtörténeteket rajzolni, a magyar származású sajtómágnás, Joseph Pulitzer 1894-ben csábította New York World című lapjához. Outcault művei nem késztettek harsány nevetésre, inkább a humoros részletek felfedezésére ösztönöztek. Az ő teremtménye volt Mickey Dugan, a mindig kalandra kész, csúnyácska, foghíjas, kopasz ördögfióka, akit ruhájának színe alapján nevezett el Yellow Kidnek. Outcault illesztett először buborékot a szereplők szájához, benne gondolataikkal, szavaikkal. Képtörténetei, képregényei általában három-öt képből álló, vicces történetek voltak, innen ered a műfaj angol elnevezése, a comics is, ami annyit jelent: humoros, vicces.

Outcast félhasábos, humoros illusztrációi, Yellow Kid kalandjai egyre népszerűbbé tették a World hétvégi mellékleteit, az olvasottság megugrott. Nem nézte ezt jó szemmel Pulitzer nagy vetélytársa, William Randolph Hearst, a The New York Journal tulajdonosa. A két újság kíméletlen versenyben állt az olvasókért, különösen New York egyre növekvő munkásrétegéért, s minden eszközt felhasználtak megnyerésükre: színes híreket, rikító szalagcímeket, 1893 óta színes nyomású képeket.

Hearst fejedelmi összegért átcsábította a pillanatok alatt híressé vált képregényrajzolót. A figura jogai azonban Pulitzernél maradtak, ő pedig Outcault barátját, George Lukst bízta meg a folytatással, így történhetett, hogy egy évig két Yellow Kid történet futott két különböző újságban. Outcault azonban néhány év múlva elvesztette érdeklődését teremtménye iránt, és az olvasók sem rajongtak már Yellow Kidért, mert az 1898. évi spanyol-amerikai háború idején el akarták felejteni a spanyol lobogó meghatározó, sárga színét.

A rajzolónak 1902-ben új szereplő pattant ki a fejéből, a csintalan kisgyerek, Buster Brown, akit kíváncsisága gyakran sodor bajba. A csinos fiú és elmaradhatatlan társa, pitbull kutyája annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy még musical is született főszereplésével, Outcaust pedig csinos jogdíjat zsebelt be a Buster Brown nevét viselő termékek eladásából.

Az újságok példányszámának növekedésével a képregények egyre szélesebb rétegekhez jutottak el, és egyre népszerűbbek lettek. Az újságokban minden nap jelent meg néhány kockás képregény, a hétvégi mellékletek pedig színesben és nagyobb terjedelemben láttak napvilágot. Rajongótáboruk még ma is hatalmas, az amerikai írók közül John Updike és Ray Bradbury is megírta, milyen nagy gyűjteményt halmoztak fel az újságokból kivágott rajzsorozatokból. A néhány kockás történetek visszatérő szereplői rendkívül kedveltek, Katzenjammer Kids kalandjai 1897 óta jelennek meg folyamatosan, ma mintegy 50 amerikai újság olvasói vehetik kézbe. Az internet korában alakult ki az úgynevezett webcomics, az online felületen olvasható képregény.

1934-ben látott világot az első olyan képregény, amely nem néhány kockában, hanem nagy terjedelemben, önálló füzetben követte nyomon a hősök kalandjait. A képregények történetét négy korszakra (arany, ezüst, bronz és modern) szokás osztani. Az aranykort fémjelzi a rendkívüli képességű Superman, Jerry Siegel és Joe Shuster teremtménye, aki 1938-ban bukkant fel, egy évvel később született a Bob Kane rajzolta Batman, majd a Jack Kirby és Joe Simon megálmodta Amerika Kapitány, aki a második világháború idején magával Hitlerrel küzdött meg.

A háború után a kiadók úgy döntöttek, hogy egy-egy műfajra - sci-fi, horror, western, szerelmes történetek - összpontosítanak. A füzetekben egyre több lett a boszorkány, a szörny, az erőszak és az erotika, amivel párhuzamosan mozgalom indult az ifjúság "tudatos megrontása" ellen. Idővel megszületett a képregény-irodalmat szabályozó jogszabálygyűjtemény, melynek betartásán külön testület őrködött, a követelményeket megszegő kiadó a forgalmazás betiltását kockáztatta.

fotó: dccomics.com

Az ötvenes évek közepétől számított ezüst korszakot a Marvel Comics fémjelzi, amely 1961-ben a Fantasztikus Négyes kalandjaival vált a piac megkerülhetetlen szereplőjévé. Ezután lépett színre Pókember, Thor, Hulk, Vasember és az X-Men.

A hetvenes évek bronz korszakában visszatértek a rémtörténetek, nagyobb szerephez jutottak a női és a színes bőrű karakterek. A filmesek is ráébredtek a műfajban rejlő lehetőségekre: a Csillagok háborúja és a Cápa című sikerfilmek nyomdokain haladva a képregények felé fordultak új témákért, amiből mindkét iparág busásan profitált. Az egyetemek, főiskolák előadásokat, kurzusokat tartottak a műfajról, amely lassan a modern művészetek világában is polgárjogot nyert.

A Marvel 2009-ben a Disney tulajdonába került, a másik nagy képregénykiadó óriást, a DC Comicsot a Warner stúdió vásárolta meg. Beköszöntött a nagy költségvetésű képregény-adaptációk korszaka, Tim Burton, Christopher Nolan rendezők például sok milliárd dollár hasznot termeltek ki a Batman franchise-ból.

Vezető kép: comicbookjunkie.wordpress.com