Pesti Srácok

Bélférgesség miatt evakuálták Hitler titkos sarki kutatóbázisát

Fertőzött jegesmedvehús okozta orosz tudósok szerint betegség miatt kellett kiüríteni Hitler titkos északi-sarki katonai kutatóbázisát .

MTI

Az északi sarkkörön túli titokzatos bázist, amely a Schatzgräber (Kincsvadász) elnevezést kapta, 1942-ben, egy évvel Oroszország lerohanása után hozták létre a nácik. Orosz kutatók szerint, akik 72 évvel később tárták fel az egykori bázist, a tábor személyzetét annak idején tengeralattjáróval kellett elszállítani, mert fertőző betegséget kaptak - számoltak be róla a hétvégén brit lapok online kiadásai.

PestiSracok facebook image

A tudósok többek között lőszerellátmány darabjait is megtalálták az északi-sarki kutatóállomáson, amelynek stratégia jelentőségét az adta, hogy annak idején időjárási adatokat szolgáltatott a térségben mozgó katonai erők és szállítóhajók számára. Emellett, ahogy arra az elnevezése is utal, a sejtések szerint a telepen különleges műkincseket rejthettek el.

A bázis az Északi-sarktól ezer kilométerre fekvő szigeten, Alexandra-földön állt, amelynek hovatartozása sokáig vitatott volt, de ma Oroszországhoz tartozik. 1930 és 1990 között ez volt az egyetlen állomás a kopár, fagyos szigeten. A kutatók több mint ötszáz tárgyi leletre bukkantak. Bunkerek romjai, kiürült benzineskannák, de a rendkívüli hidegben fennmaradt írásos dokumentumok is előkerültek - írta a The Daily Mail és az The Independent portálja.

A bázis ellátását légi úton oldották meg: az utánpótlást repülőkről dobták le. 1944-ben azonban a táborban élő összes férfi nyers jegesmedvehúst fogyasztott, és a fertőzött hústól bélférgesek lettek. A súlyos betegség miatt tengeralattjáróval menekítették ki őket.

A sziget stratégiai jelentősége a hidegháború alatt erősödött meg ismét, amikor az amerikaiak és az oroszok egyaránt szerettek volna minél nagyobb befolyásra szert tenni az Északi-sarki térségben, és megszerezni a régió gazdag természeti erőforrásait. Oroszország jelenleg azt tervezi, hogy egy állandó katonai bázist telepít a szigetre.

Kép: anthonymckeown.blogspot.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.