Pesti Srácok

Kezdeményezésből sikertörténet – Átadták a zeneművészeti Junior Prima Díjakat

Kilencedik alkalommal jutalmazták Junior Prima Díjjal a legtehetségesebb fiatal magyar zeneművészeket. A tíz nyertes a rangos szakmai elismerésen túl idén is fejenként kétmillió forintot vehetett át a Müpában tartott gálaesten. A legfiatalabb kitüntetett idén a 12 éves Boros Mihály, a köztévé Virtuózok című tehetségkutató műsorának győztese.

MAPET - 061.hu

A 2008-ban alapított díjat ezúttal is nemzetközileg elismert művészekből, szakemberekből álló rangos zsűri ítéli oda, így az elismerés bárhol a világon megállja a helyét – mondta Csiba Péter, a Junior Prima Díj zeneművészeti kategóriáját gondozó MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója a csütörtöki díjátadón. A Müpában tartott gálaesten elismerésben részesült Baranyai Barnabás gordonkaművész, Boros Mihály zongoraművész, Brindás Barnabás harsonaművész, Csabay Domonkos zongoraművész, Erdélyi Dániel karmester, Homoki Gábor hegedűművész, Kocsis Krisztián zongoraművész, Rab Gyula tenor, Ránki Fülöp zongoraművész és Tornyai Péter zeneszerző.

PestiSracok facebook image
Prima Junior 2016 díjátadó mvm 2016.10.28. Fotó: Horváth Péter GyulaA díjazottak (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A mecénás vállalat vezetője elmondta, a cég új stratégiát hirdetett az idén, amelynek egyik kiemelt eleme a tehetségek támogatása, az innováció és a múlt értékein alapuló, jövőbe mutató értékteremtés. „A mostani díj stratégiánkat szinte szóról szóra lefordítja a zene nyelvére, amelynek megújulásához az ifjak nagyban hozzájárulnak: őket tekintjük a jövő megújuló energiaforrásainak” – hangsúlyozta.

Prima Junior 2016 díjátadó mvm 2016.10.28. Fotó: Horváth Péter GyulaBalázs János, Liszt- és Junior Prima Díjas zongoraművész (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A zsűrielnök Vigh Andrea, Liszt-díjas hárfaművész, a Zeneakadémia rektora arról beszélt, hogy az ifjú tehetségek számára óriási kitörési lehetőség a díj, amely nélkül a „szárnybontogatás” is sokkal nehezebb lenne karrierjük kezdetén. Megjegyezte, a zsűrinek idén is nehéz dolga volt a tíz művész kiválasztásában, mivel az ország bővelkedik a kiemelkedő fiatal zenei tehetségekben. A korábbi díjazottak közül többen ma már nemcsak a hazai zenei világ fontos szereplői, hanem a nemzetközi zenei élet nagyjai közé tartoznak. „A Junior Píma Díj már nem csupán kezdeményezés, hanem egy olyan sikertörténet, amely erősíti az országot, a kultúrát és azt a hitet, amellyel a Zeneakadémia mind a tradíció, mind az innováció terén a legtöbbet teheti a fiatalokért” – hangsúlyozta a zsűrielnök.

Mint mondta, a különleges tehetségek osztályának létrehozásával az egyetem azoknak a segítését is célul tűzte ki, akik már nagyon fiatalon kitűnnek a teljesítményükkel. Boros Mihály zongoraművészt, a köztévé Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutatójának nyertesét Vigh Andrea külön kiemelte, mint az idei Junior Prima Díj legifjabb kitüntetettjét.

Prima Junior 2016 díjátadó mvm 2016.10.28. Fotó: Horváth Péter GyulaBoros Misi átveszi a díjat Csiba Pétertől (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A zsűri tagja volt Vigh Andrea mellett Devich János Liszt-díjas gordonkaművész, érdemes művész, Fekete Gyula Erkel-díjas zeneszerző, Binder Károly Erkel-díjas zongoraművész, Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, Boldoczki Gábor Liszt- és Junior Prima Díjas trombitaművész, Jakobi László gordonkaművész, hangversenyrendező és Balázs János, Liszt- és Junior Prima Díjas zongoraművész, Szenthelyi Miklós Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész, valamint Rost Andrea Prima Primissima és Kossuth-díjas operaénekesnő.

A Prima Primissima Díj 2005-ben egészült ki a területi Prima-díjak rendszerével, 2007 óta pedig önálló díjjal jutalmazzák a fiatal kiválóságokat. Az elismerésnek öt társalapítója van, mindegyikük egy-egy önálló kategória mecénási feladatait vállalta fel. A Magyar Fejlesztési Bank a tudomány, az MVM Zrt. a zeneművészet, az Il Bacio Di Stile a népművészet, a Kavosz Zrt. a sajtó, az FHB Bank pedig a színház- és filmművészet terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja. Az MVM gondozásában az elmúlt években kilencven tehetséges fiatal kapta meg a kimagasló teljesítményért járó díjat.

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)