Pesti Srácok

Milliárdokért találnak új gazdára a világ legszebb búzakazaljai

Piacra kerül Claude Monet francia impresszionista festő nagy becsben álló Kazlak-sorozatának egy ritka, még magánkézben lévő darabja, az egyetlen búzakazalt ábrázoló festményért akár 45 millió dollárt (12,5 milliárd forint) is megadhatnak a november 16-i New York-i árverésen - jelentette be a Christie's aukciósház.

MTI

A 25 darabból álló sorozatot Monet normandiai, Givernyben lévő lakóháza elé kilépve festette 1890-91 telén. Az 5-6 méter magas kazlak ekkoriban a normandiai táj mindennapos tartozékai voltak. A learatott búzát tárolták szénával fedett kúp alakú boglyákban a cséplésig. E kazlakat Monet nagyon alkalmasnak találta arra, hogy rajtuk tanulmányozza a fény játékát a különböző év- és napszakokban, változatos időjárási körülmények között.

PestiSracok facebook image

Monet ekkor már elismert festő volt, de a Kazlak-sorozata mégis váratlanul nagy sikert aratott. 1891 májusában a 25 elkészült képből 15-öt bemutatott egy kiállításon, és napokon belül mindegyik elkelt. Ez a pénzügyi siker tette lehetővé a festőnek, hogy megvásárolja addig bérelt otthonát, és hozzálásson híres kertje építéséhez, amely később egy még nevezetesebb festménysorozat, a Tavirózsák témája lett.

A Kazlak nagy többsége a világ olyan nagy múzeumban található, mint a párizsi Musée d'Orsay, a New York-i Metropolitan Museum vagy a chicagói Art Institute, csak kevés példány maradt magántulajdonban. A novemberben árverésre kerülő festményt 1891-ben vásárolta egy Knoedler nevű műkereskedő, aki magával vitte az Egyesült Államokba.

A képet az árverés előtt a Christie's hongkongi, londoni, majd végül New York-i galériájában teszik közszemlére. Az aukciósház reméli, hogy az impresszionisták iránti rajongás miatt jó áron tudja eladni a festményt. Claude Monet eddigi aukciós rekordját leghíresebb festménysorozata, a Tavirózsák (más néven: Vízililiomok) egy 2008 júniusában Londonban 80,1 millió dollárért elárverezett darabja tartja.

kép: mountainsoftravelphotos.com

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.