Pesti Srácok

Picasso-kép miatt pereskedik a Metropolitan Múzeum

Pert indítottak pénteken a New York-i Metropolitan Múzeum ellen Picasso egy olyan műve miatt, amelyet eredeti tulajdonosa, Paul Leffmann állítólag kényszerből adott el 1938-ban a náci és a fasiszta üldöztetés elől menekülve.

MTI

A néhai német zsidó gyáros unoka-unokahúga, Laurel Zuckerman azt követeli a múzeumtól, hogy vagy adja át az igen ritka képet, vagy pedig fizessen több mint százmillió dollár kártérítést. A L'Acteur (A színész) Picasso 1904 és 1905 közötti rózsaszín korszakából származik. Paul Leffmann 1938 júniusában 12 ezer dolláros összegért adta el a festményt két műkereskedőnek, hogy Svájcba tudjon menni a Benito Mussolini vezette Olaszországból, ahová az előző évben költözött feleségével a náci Németországból. A gyáros nem sokkal Adolf Hitler olaszországi látogatása és az után döntött a menekülés mellett, hogy nyilvánvalóvá vált, a zsidók Olaszországban sincsenek biztonságban.

PestiSracok facebook image

A Metropolitan Múzeum 1952-ben ajándékba kapta a Picasso-képet, de a felperes szerint nem járt megfelelően utána az alkotás eredetének. A neves intézmény csak a mű évtizedekig tartó pontatlan nyilvántartása után ismerte el Paul Leffmann tulajdonjogát és a kép 1938-as adásvételét - emlékeztetett Laurel Zuckerman, aki csak 2010-ben szerzett tudomást a festményről. Az örökös azonnal visszakövetelte a művet. Az ügy aztán egy ideig vesztegelt, a feleknek péntekig lett volna idejük megállapodni.

A felperes ügyvédje, Lawrence Kaye szerint tekintettel azokra a körülményekre, amelyek közepette eladni kényszerültek a festményt, Leffmannék soha nem vesztették el tulajdonjogukat. A házaspár a második világháború után Zürichben telepedett le, ott is haltak meg. A színész legutóbb akkor került a hírekbe, amikor a múzeum 2010-es nagyszabású Picasso-tárlatán egy diák elveszítve egyensúlyát nekiesett a vászonnak és 15 centis sérülést okozott rajta. A nagy értékű festményt restaurálták. A Met egyelőre nem reagált a keresettel kapcsolatos hírekre.

Fotó: nydailynews.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.