Pesti Srácok

Emléktáblát kaptak a veszprémi hősök

A török hódoltság idején a veszprémi várért küzdő katonák tiszteletére állítottak emléktáblát tegnap a dunántúli városban.

MTI

Veszprém hős város, a katonai erények és a vitézség emlékhelye - hangsúlyozta a Zrínyi Miklós - Szigetvár 1566 emlékév emlékbizottságának elnöke kedden Veszprémben a török hódoltság idején a helyi várért küzdő katonák emléktáblájának avatóünnepségén.

PestiSracok facebook image

Hóvári János kiemelte: Veszprém magyar kézben nem csupán egy vár volt, hanem az országrész védőbástyája is. Kitért arra, hogy a veszprémi katonák nemcsak a török korban, hanem 1956-ban is megmutatták bátorságukat, mikor felvették a harcot a szovjet hadsereggel. Párhuzamot vonva a két kor között kijelentette: győzelemre sem nekik, sem Zrínyi Miklósnak és embereinek nem volt esélyük, mégis küzdöttek, mert tudták, hogy a harc nem csak a győzelemről, hanem a becsületről is szól.

Őseinknek azonban nem csak becsületük, hanem sikereik is voltak - utalt az emlékbizottság elnöke Hunyadi Jánosra, akit a magyar történelem világtörténeti személyiségének nevezett, valamint szólt a nagy tragédiák árnyékában történt 16. századi győzelmekről is. Mint mondta, bár 1566-ban elesett Gyula és Szigetvár, viszont Veszprémet és számos más várat a Közép-Dunántúlon a magyar és a hazánkba érkező külföldi csapatok visszafoglaltak.

Diénes Attila szobrászművész alkotását Hóvári János Porga Gyula veszprémi polgármesterrel közösen leplezte le. A Hősök kapuja melletti középkori várfalon elhelyezett bronz dombormű a vár sziluettje előtt vágtató lovast ábrázol. Az emléktáblát a városi önkormányzat és a "Zrínyi Miklós - Szigetvár 1566" emlékév emlékbizottság a vár 1566. június 30-i első visszafoglalásának 450. évfordulója alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával állíttatta.

fotó:veszpreminfo.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.