Pesti Srácok

Régi hajónaplók segítik a klímaváltozás tanulmányozását

A Déli-sark meghódításáért küzdő hajdani felfedezők, köztük Robert Scott és Ernest Shackleton feljegyzései segítik a klímaváltozás hatásainak tanulmányozását: a kutatók így állapították meg, hogy az antarktiszi tengeri jég sokkal kevésbé érzékeny a klímaváltozásra, mint az arktiszi, vagyis az északi-sarkvidéki tengeri jég.

MTI

A The Cryosphere című folyóiratban közölt tanulmány felidézi, hogy Scott és Shackleton hajdani expedíciói teljesen megváltoztatták az Antarktisz térségéről alkotott korabeli képet. A felfedezők bejegyzései teljesen új adatokkal szolgálnak a kutatóknak az éghajlatváltozás hatásairól is. A bálnavadászhajók gyűjtötte adatok egy része azt sugallja, hogy az antarktiszi tengeri jég nyári kiterjedése (ez a decembertől márciusig tartó időszakot jelenti) jóval magasabb volt az 1950-es években, mielőtt egy nagy visszaesést követően nagyjából hatmillió négyzetkilométerre zsugorodott össze az elmúlt évtizedekben.

PestiSracok facebook image

A felfedezők hajónaplóinak tanúsága szerint azonban hosszú távon nagyon keveset változott az antarktiszi tengeri jég mennyisége. A kutatást vezető Jonathan Day, a brit Readingi Egyetem munkatársa szerint az elemzésük azt mutatja, hogy az antarktiszi tengeri jég nyári kiterjedése legfeljebb 14 százalékkal kisebb most, mint az 1900-as évek elején. "Az antarktiszi tengeri jég száz évvel ezelőtti kiterjedése nagyon hasonlított a maihoz. Az Arktisz térségében azonban 26 százalékkal csökkent a tengeri jég kiterjedése" - húzta alá a szakember.

Day szerint az eredményeik azt sugallják, hogy az Antarktisz éghajlata nagy hullámzást mutathatott a 20. század folyamán, ami azt jelenti, hogy évtizedeken keresztül nagyobb, aztán évtizedeken keresztül kisebb jégtakaró borította a térséget és nem fokozatosan csökkent a jég mennyisége."Tudjuk, hogy az antarktiszi tengeri jég kiterjedése enyhén növekedett az elmúlt harminc évben, a műholdas megfigyelések kezdete óta. A szakemberek a globális felmelegedéssel próbálnak magyarázatot találni a jelenségre, ám az új eredmények arra utalnak, hogy nem új keletű folyamatról lehet szó" - jegyezte meg a kutató.

A norvég Roald Amundsen 1911. december 14-én a világon elsőként érte el a Déli-sarkot riválisa, Robert Scott előtt, aki csupán egyetlen hónappal később jutott el a föld legdélebbi pontjára. Scott és csapata a visszaúton a jégsivatagban vesztette életét. Ernest Shackleton brit felfedező 1914-ben indult hajójával a Déli-sark meghódítására. A hajó azonban megrekedt a jégtáblák között és a körülötte hízó jégpáncél tíz hónappal később elsüllyesztette.

Shackleton és expedíciójának tagjai 1916 áprilisáig éltek a jég hátán, majd három apró csónakkal sikerült eljutniuk az Elefánt-szigetre. Onnan Shackleton és öt társa az egyik csónakkal átkelt a György király-szigetre. Tizenhat napi tengeri út után kötöttek ki és indultak segítségért a bálnavadászokhoz. Végül az expedíció minden tagja épségben hazatért.

fotó: flickr

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.