Pesti Srácok

Játszd újra szem! – A Szövetségesek című filmről

A Szövetségesek afféle romantikus kémfilm, amibe simán belefér egy autós szexjelenet a sivatagi vihar kellős közepén, és persze akkor kapja telibe legjobban a homok a szélvédőt, amikor a két szuperkémnek nagyon jó. Nekünk, nézőknek kevésbé, mert ennek a jelenetnek a giccshányadosa magasabb, mint az Angol beteg gyolcsba, textilbe, kenőcsbe és Deep Forestbe tekert fantáziálása.

PZL- 061.hu

De ha azt gondolnánk, hogy ezt a túlvezérelt jelenetet nem lehet fokozni, akkor azt mondjuk, de: gyereket szülni a szabad ég alatt, miközben német bombázók dobják le terheiket a londoni kórház közvetlen közelében, és a kismama nem egy megnyugtató Klimt-képet vagy valami mandala-izét bámulhat, hanem Messerschmitt gépeket, amint éppen visszabombázzák az angol fővárost a kőkorba. A film annyira csinált, annyira mache, mint egy kosztümös Nespresso reklámfilm, de még ők is visszaküldték volna, hogy ez nekik is sok. Amikor Max Vatan hírszerző (Brad Pitt) és francia ellenálló Marianne Beausejour (Marion Cotillard) együtt kávézik Casablancában egy teraszon, az tényleg olyan, mint egy reklámfilm, szerencsére Max egy perc múlva megfotja az Abwehr tisztjét egy telefonfülkében, ami már nem férne bele egy Nespesso szpotba.

PestiSracok facebook image

allied1

A film többek között egy Casablanca homage és nemcsak azért, mert az első néhány jelenete ott játszódik, ugyanabban a háborús pszichózisban, hanem mert több más kulisszát is megidéz (kávézó, repülőtér), és a Szövetségesekben is eléneklik a Marseillaise-t, amik Zemeckistől bekalkulálható gesztusok, nevezzük egyszerűen csak Forrest Gump-effekteknek. A Kertész-filmhez képest Zemeckis több külsőt használ, és Casablanca városa sem olyan, mint amilyen valójában: nem egy koszos multikulti kikötő, hanem afféle áramvonalas art deco szentélyekkel teli enteriőr látomás. És amíg a Casablancában állandóan Párizst idézik meg, addig a Szövetségesekben London a másik fontos helyszín.

szovetsegesek_screenshot_20160828180003_1_original_1150x645_cover

A mozi legnagyobb problémája, hogy nincs a két főszereplő között valódi kontaktus, nem hisszük el nekik a szerelmüket, olyan, mintha nem is együtt vették volna fel a jeleneteket, hanem külön-külön. Még a szexjelenetet is... És aztán összevágták valahogy… Hasonlóan problematikus az, hogy a Szövetségesekben többet időznek a textilek és a tárgyi világ befényképezésén, mint azon, ami a történetben a legizgalmasabb: a bizalomvesztés, a kétely felmutatása. A férjjel ugyanis közlik, hogy neje valójában nem francia ellenálló, hanem hamis identitással rendelkező német kém. Ekkor hőseink már házasok, gyerekük is született, tehát a történet valódi drámája az, hogyan dolgozza fel ezt a férj.

allied-marion-cotillard-brad-pitt

Nos, pont ez lett elkenve, Zemeckis pár percet szán e motívumra, a valós dráma kifejtése helyett akciójeleneteket látunk, Max Vatan Franciaországba repül a német megszállási övezetbe, ahol tankot robbant, likvidál több tucat németet, majd mint aki jól végezte dolgát, hazarepül. Ezután újabb akciójelenetek következnek, megölik a titokzatos ékszerészt, ami már olyan ócska motívum, mintha csak egy kémfilmparódiát látnánk, amit David Zucker viszaadott, mert éppen a Csupasz pisztoly 33 / 1/3-ot forgatta. Nem világos, hogy Marianne Beausejourt mikor szervezték be, hogy ő valójában csak áldozat, aki a családját akarta megvédeni, vagy echte náci, aki konspirációs házasságot kötött. A finálé reptéri jelenete pedig már tényleg több a soknál, de természetesen nem mondhatunk annál többet, mint hogy a történet akkora giccs, hogy Zemeckist ezért a filmért a jó ízlés nevében hadbíróság elé kellett volna citálni.

Szövetségesek
amerikai film
Rendezte: Robert Zemeckis
Szereplők: Brad Pitt, Marion Cotillard, Matthew Goode, Jared Harris
Bemutató: 2016. december 1.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)