Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - Ma ünnepeljük a magyar rádiózást

December 1-je a Magyar Rádiózás Napja, 1925-ben ekkor avatták fel Budapesten az első stúdiót. Bár a hivatalos indulás 1925. december 1-jén történt, a kísérleti adások akkor már több éves múltra tekinthettek vissza.

nullahategy.hu

Az LGT együttes által a rádiózás 50. születésnapjára készített zeneszámban („Szól a rádió”) megénekelt Marcal János segédtiszt 1923-ban, ezekben a kísérleti adásokban vett részt. Zenei kíséret nélkül énekelt magyar nótákat, melyet az akkori rádióamatőrökből álló közönség nagy tetszéssel hallgatott. Az első hírszóró adó 1924-ben egy rozzant bútorszállító kocsi volt. 1925 nyarától azonban már a Budapest, Rákóczi út 22. szám alatt, a Telefonhírmondó épületében folytatta működését a műsorszóró rádiózás. A stúdiót a Csepelen elhelyezett postai leadóállomással külön vezeték kötötte össze.

PestiSracok facebook image

1925.december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Erre az eseményre emlékezhetünk a Magyar Rádiózás Napján. Az adó „Budapest” néven jelentkezett. A megnyitón a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven szólt a rádióhallgatókhoz és bejelentette: „…a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a 2 kW-os csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben”. A megnyitó után ünnepi műsort közvetített a rádió.

S hogy milyen műsort szolgáltatott az akkori rádió? A gyermekeket délutánonként két mesemondó szórakoztatta, Oszkár bácsi (Szalay Oszkár) és Bergengóc bácsi (Zsombók Zoltán) személyében. Ugyancsak a délutáni programhoz illeszkedett az Asszonyok tanácsadója. Az egyik leghallgatottabb műsor a Mit üzen volt, amely csütörtökönként kora este szólt a hallgatókhoz. Sok állástalannak ajánlott elhelyezkedést, állandó összeköttetésben állt a magyar tengerjáró hajók személyzetével és szorgalmasan közvetített üzeneteket az óhazából.

Az műsorigazgatót, Szőts Ernőt mai szóval a rádió első menedzserének is tekinthetjük. Sikerült megnyernie a stúdiótól először idegenkedő zenészeket, énekeseket, prózai színészeket, írókat és tudósokat, hogy vegyenek részt az élő előadásokban. A változatos műsorokat egyre nagyobb élvezettel hallgatta az egyre több előfizető. A gramofonlemezek elterjedésével tovább frissültek a zenei programok. Szőts Ernő a Nemzetközi Rádió Unió keretében megszervezte a külföldi rádióállomásokon a Magyar Rádió zenei és prózai estjét. Szőts Ernő ötlete volt az a máig élő szokás, hogy naponta műsorzáráskor a Himnusszal köszönjenek el a hallgatóktól. A déli harangszó 1928. április 1-jén, a Budapesti Egyetemi templomból hangzott el először.

Az új lehetőségek a művészeket is megihlették.„Barna mahagóni doboz, bűvös szekrény, ékszertartó, zengő kalit, kincseskamra, néha lomtára, papír kosára, szemetesládája, sőt köpőcsészéje mindenféle hangnak, mely a föld és ég között lármáz. Fogom vele az egész világot. Rádióm azonban még hatalmasabb. Az engem fog, aki szintén egy világ vagyok, fog és nem ereszt.” (Kosztolányi Dezső: Szavak a rádióról és a távolbalátásról; részlet).

fotó: pinterest

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.