Pesti Srácok

Az Operaház a világ legtöbb előadását játszó dalszínháza 2016-ban

Négy magyar előadóművész - Várdai István, Várjon Dénes, Baráti Kristóf és Schiff András - a világ legkeresettebb muzsikusai között volt 2016-ban a Bachtrack brit komolyzenei adatbázis szerint, amelyből az is kiderül, hogy 2016-ban a Magyar Állami Operaház volt a világ "legdolgosabb" operaháza, 305 előadásával még a szentpétervári Mariinszkij Színházat is megelőzte.

MTI

Négy magyar előadóművész - Várdai István, Várjon Dénes, Baráti Kristóf és Schiff András - a világ legkeresettebb muzsikusai között volt 2016-ban a Bachtrack brit komolyzenei adatbázis szerint, amelyből az is kiderül, hogy 2016-ban a Magyar Állami Operaház volt a világ "legdolgosabb" operaháza, 305 előadásával még a szentpétervári Mariinszkij Színházat is megelőzte.

PestiSracok facebook image

A világ legnagyobb internetes komolyzenei adatbázisa elkészítette részletes statisztikáját arról, kik voltak az előző év legfoglalkoztatottabb muzsikusai, mely zeneszerzők darabjait játszották a legtöbbet a világ koncerttermeiben és operaházaiban, mely operaházakban tartották a legtöbb opera- és balettelőadást, és milyen zenei trendek rajzolódtak ki 2016-ban.

A Bachtrack kimutatásai a 2016-ban rendezett több mint 32 ezer komolyzenei koncert, opera- és balettelőadás adataira épül. A komolyzenei adatbázis 2010 óta von mérleget, és 2015-höz képest mintegy ötezerrel több koncert, előadás alapján állította össze múlt évi statisztikáját. Adatai alapján a világ legkeresettebb csellistája 2016-ban Várdai István volt, megelőzve a francia Gautier Capucont, a norvég Truls Morkot, az argentin Sol Gabettát és német-kanadai Johannes Mosert. A zongoristák mezőnyét, amelyben Várjon Dénes a harmadik, Schiff András pedig a hetedik legtöbbet koncertező művész, az orosz Danyiil Trifonov vezeti a cseh-osztrák Rudolf Buchbinder előtt.

A hegedűsök között Baráti Kristóf a hatodik helyen végzett, a világ legkeresettebb hegedűművésze a görög Leonidasz Kavakosz, a lett Baiba Skirde és a francia Renaud Capucon előtt. A legtöbb - 143 - koncertet az orosz karmester, Valerij Gergijev vezényelte, őt az olasz Fabio Luisi és a kanadai Yannick Nézet-Séguin követi a karmesterek mezőnyében. A legtöbb koncertet a New York-i Filharmonikus Zenekar adta 2016-ban.

Az adatbázisból kiderül, hogy idén Beethoven megelőzte Mozartot a leggyakrabban játszott zeneszerzők között, a német zeneszerző darabjai 3341 alkalommal csendültek fel a világ hangversenyteremiben és operaházaiban. A 2016-ban jelentős évfordulót ünneplő zeneszerzők - köztük a 70. születésnapját ünneplő Kurtág György - is jelentősen előretörtek e kategóriában.

A Magyar Állami Operaházban rendezték a legtöbb előadást tavaly, és Mozart, Verdi, Puccini operáit adták elő a világon legtöbbször, mindhárom zeneszerző darabjai ezerszer csendültek fel a világ zenei intézményeiben. Az élen A varázsfuvola áll, amely egyetlen előadással ugyan, de megelőzte Mozart másik közkedvelt operáját, a Figaró házasságát.

Ami a balettet illeti, Csajkovszkij viszi a pálmát, A diótörő a legtöbbet - 446 - játszott előadás, a második helyen A hattyúk tava, az ötödik a Csipkerózsika. Prokofjev Rómeó és Júliája a harmadik 140 előadással. A legtöbb - 146 - balettelőadást a New York City Ballett rendezte, egykori koreográfusának, George Balanchine-nak a művei pedig a második legkeresettebbek világszerte Petipa után. A múlt év zenei trendjei közül kiemelkednek a kortárs balett sikerei, az orosz Alekszej Ratmanszkij és az angol Christopher Wheeldon kortárs mesterek műveit 153, illetve 150 alkalommal mutatták be.

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.