Pesti Srácok

„...kár hogy nem vagy itt” – Az Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei című albumról

Gyarmati Fanni naplójának megjelenése után a Jaffa kiadó most egy újabb szenzációs könyvben hozza közel hozzánk Radnóti Miklós világát. Az Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei című album a költő és a feleségének privát fotóiból 325 képet közöl. A kötetek bizonyos szempontból egymásra épülnek, a naplót remekül illusztrálja a Krähling Edit irodalomtörténészt szerkesztette képgyűjtemény.

PZL- 061.hu

Kundera szerint formába kell önteni az időt, mert ami formátlan, az egyben megjegyezhetetlen is. Az Árnyékban éles fény vagy fotói múlt formái is egyben, lenyomatai a történelemnek és a privát időnek is. Az idő persze nemcsak perc alapú, vannak más mérőszámok is, ilyen a nagyításánál használt 9X13 és a 10X15 képi méret. A költő és felesége családi fotóiból több mint 325 darab került a kötetbe. Radnótiról él egy kép, mely szerint szomorúnak néz a fényképész kamerájába, ugyanakkor a civil életben rögzített felvételeken sokszor mosolyog, számos síelős, strandolós, napozós, fagyizós, kirándulós képet is láthatunk, némelyiken úgy pózol, mint egy filmsztár.

PestiSracok facebook image
Fotó: Horváth Péter Gyula

A fotók értelemszerűen önfeledt pillanatokban készültek, kirándulásokon, baráti rendezvényeken, így még inkább meghökkentőek az abdai tömegsírból előkerült roncsolt képek, és az újratemetés megindító felvételei. Persze, műtermi fotókat is láthatunk, és a pár gyerekkorából is sok-sok képet ismerhetünk meg. Az első fényképen a két és fél éves Radnóti Miklós látható, a felvétel Torda József műtermében készült, a Nagymező utca 28 szám alatt. Ennek az épületnek az utcafrontja a második világháborúban elpusztult, most egy klinekltéglás modern ház áll a helyén, viszont a hátsó része még a régi bérház megmaradt traktusa. És ez csak az első kép. Ennél sokkal több történetet mesél el a többi kép.

Radnóti a velencei lidón

A tájak előtt emberi sorsokat látunk, vagy csak egy-egy árnyékot, mint amilyen a 144. sorszámú fotó, amin csak a két síelő árnyalaját figyelhetjük meg. Az emlékezet olyan, mint a többszörösen exponált fénykép, az egyik esemény rárakódik a másikra, a fotókra ráégtek a betűk, a magánsorsok, a történelem. A Radnóti képek a nemzeti emlékezet fontos dokumentumai, megőrizendő értékek. Arról nem beszélve, hogy e képek megkomponáltsága, látásmódja, művészi ereje is zavarba ejtő, pedig alapvetően civil eseményeket rögzítettek, nem a publikáció volt a céljuk.

Radnóti Miklós Reichenbergben, feltehetőleg 1928-ban

Az abdai tömegsírból előkerült képek 1944 novemberétől 1946 júniusáig a nedves földben voltak, szétáztak, emulziós rétegük részben lepergett, ebben az állapotban kerültek a könyvbe, mert ahogy Primo Levi írta, semmi sem töltheti be e hiány helyét, ami kimondhatatlan, az mindörökre az marad. A válogatás az egyetlen lehetséges szerkesztési elvet, a kronologikus sorrendet választotta alapul, és Radnóti Miklós és felesége életének legfontosabb állomásaira fókuszál.

A beválogatott felvételek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárából, Radnóti Miklós, Gyarmati Fanni és Gyarmati László hagyatékából valók. Az album nemcsak abban segít, hogy közel hozza az egyik legnagyobb költőnk kulisszáit, de segíthet abban, hogy a múlt emlékanyaga része legyen a mindennapi emlékezet rítusainak.

Árnyékban éles fény vagy - A Radnóti házaspár fényképei
Szerkesztette: Krähling Edit
Jaffa Kiadó, 2016,
380 oldal, 7990 HUF

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)