Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Merülj el a festészetben az Uránia Nemzeti Filmszínházban!

SFSzabo Fruzsina ‎ 061.hu 2017. január 9. 19:31

Négy új bemutatóval folytatódik a képzőművészeti filmek sora az Uránia Nemzeti Filmszínházban; a sztárkiállításokat mozivásznon bemutató Exhibition on Screen sorozat legfrissebb részei ezúttal Goya, Renoir és Monet munkásságát, valamint a kertet mint a modern festészet témáját helyezik új megvilágításba.

MTI

Január 14-én a londoni National Gallery 2015 és 2016 fordulóján rendezett Goya-kiállításának filmfeldolgozását láthatja a közönség Goya - Hús-vér portrék címmel. A spanyol mester az 1780-as évektől több évtizeden át dolgozott a spanyol királyi udvar festőjeként. Megannyi portrét készített korának hispán uralkodóiról, a környezetükbe tartozó arisztokratákról, művészekről, diplomatákról és önmagáról is. A National Gallery kiállítása soha nem látott teljességben mutatta be Goya festészetének ezt a vonulatát, melyre a mester hetven portréját gyűjtötték egybe a világ különböző kollekcióiból.

PestiSracok facebook image

Az Uránia január 28-án mutatja be először a Renoir, a megosztó művész című alkotást, amely a Pierre-Auguste Renoirtól 181 alkotást őrző, philadelphiai Barnes-gyűjteményben készült a sorozat producere, Phil Grabsky rendezésében. A film új összefüggésbe helyezi a mester pályafutását, és arra is rámutat, milyen jelentős hatást gyakorolt festészetének késői korszaka Matisse és Picasso művészetére.

Február 18-án kerül mozivászonra A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig. A kert a modern festészet fontos témája; a londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatta be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.

A kiállítás egyik szenzációja Monet 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja volt: a vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-os haláláig festette. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.

A festőről Én, Claude Monet címmel portréfilmet is vetít az Uránia. Phil Grabsky filmje, amelynek hazai premierje április 22-én lesz a Rákóczi úti moziban, a mester saját szavaival, levelek és személyes vallomások felhasználásával enged betekintést annak a művésznek az életébe, aki 1872-ben megfestette az impresszionizmus stílusának nevet adó festményt.

A festményeket szinte tapintható közelségbe hozó Exhibiton on Screen sorozat új filmjei mellett két korábbi, tavaly nagy sikert arató rész is műsorra kerül egy-egy alkalommal: a Vincent van Gogh - A látás új módja március 26-án, az Impresszionisták pedig június 5-én lesz ismét látható - közölte az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Kapcsolódó témák
uránia monet
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)