Pesti Srácok

Merülj el a festészetben az Uránia Nemzeti Filmszínházban!

Négy új bemutatóval folytatódik a képzőművészeti filmek sora az Uránia Nemzeti Filmszínházban; a sztárkiállításokat mozivásznon bemutató Exhibition on Screen sorozat legfrissebb részei ezúttal Goya, Renoir és Monet munkásságát, valamint a kertet mint a modern festészet témáját helyezik új megvilágításba.

MTI

Január 14-én a londoni National Gallery 2015 és 2016 fordulóján rendezett Goya-kiállításának filmfeldolgozását láthatja a közönség Goya - Hús-vér portrék címmel. A spanyol mester az 1780-as évektől több évtizeden át dolgozott a spanyol királyi udvar festőjeként. Megannyi portrét készített korának hispán uralkodóiról, a környezetükbe tartozó arisztokratákról, művészekről, diplomatákról és önmagáról is. A National Gallery kiállítása soha nem látott teljességben mutatta be Goya festészetének ezt a vonulatát, melyre a mester hetven portréját gyűjtötték egybe a világ különböző kollekcióiból.

PestiSracok facebook image

Az Uránia január 28-án mutatja be először a Renoir, a megosztó művész című alkotást, amely a Pierre-Auguste Renoirtól 181 alkotást őrző, philadelphiai Barnes-gyűjteményben készült a sorozat producere, Phil Grabsky rendezésében. A film új összefüggésbe helyezi a mester pályafutását, és arra is rámutat, milyen jelentős hatást gyakorolt festészetének késői korszaka Matisse és Picasso művészetére.

Február 18-án kerül mozivászonra A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig. A kert a modern festészet fontos témája; a londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatta be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.

A kiállítás egyik szenzációja Monet 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja volt: a vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-os haláláig festette. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.

A festőről Én, Claude Monet címmel portréfilmet is vetít az Uránia. Phil Grabsky filmje, amelynek hazai premierje április 22-én lesz a Rákóczi úti moziban, a mester saját szavaival, levelek és személyes vallomások felhasználásával enged betekintést annak a művésznek az életébe, aki 1872-ben megfestette az impresszionizmus stílusának nevet adó festményt.

A festményeket szinte tapintható közelségbe hozó Exhibiton on Screen sorozat új filmjei mellett két korábbi, tavaly nagy sikert arató rész is műsorra kerül egy-egy alkalommal: a Vincent van Gogh - A látás új módja március 26-án, az Impresszionisták pedig június 5-én lesz ismét látható - közölte az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.