Pesti Srácok

Új közösségi olvasóhely nyílik Békásmegyeren

A békásmegyeri Ezüsthegy utca egyik, régóta üresen álló sarokháza hamarosan teljesen átalakul: az épület a jövőben az Óbudai Platán Könyvtár fióktelepeként működik majd könyvtárként és közösségi térként egyaránt.

061.hu, Heti Válasz

A békásmegyeri Ezüsthegy utca érdekes terület: az utca egyik oldalán lévő egykori sváb falu kertvárosias, földszintes kertes házai néznek farkasszemet a szemben lévő, hetvenes években épült lakóteleppel. Pontosabban szólva csak néznének, az ugyanis még ilyenkor, télvíz idején is jól látszik: a környéken annyi a fa és a zöldterület, hogy az év jó részében a lakótelep jóformán elbújik a zöldben.

PestiSracok facebook image

Az Ezüsthegy utca 16-os számú, ma még kopottas, sárgás színű háza több mint egy évtizede üresen áll; egykor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtára működött benne, amit egy átszervezés keretében a kétezres évek elején szüntettek meg, állománya a Csobánka téri kulturális központba költözött. Az épület hajdani szépsége viszont ma is világosan kivehető: a míves ablakpárkányok- és keretek, a homlokzat apró díszei még őrzik a dicső múltat. Jó hír, hogy az épület aranykora hamarosan újból visszatér, amivel a ház külső-belső megújulása is együtt jár majd. Az egykori könyvtárból ugyanis megint olvasóhely lesz: most az óbudai Platán könyvtár fióktelepe költözik ide, mivel jelenlegi telephelyét kinőtte. Az Ezüsthegyi utcai könyvtár újranyitása egyébként Bús Balázs polgármester egyik szívügye volt, így most, hogy a kerület tartós használatra megkapta a fővárostól az ingatlant, már semmi akadálya a könyvtár újranyitásának.

Az 1940-es években épült sarokházat az idők során kétszer is bővítették, így vált L-alakúvá és érte el jelenlegi méretét. A mostani újjáépítés további bővítéssel is együtt jár majd: a ház padlásterében raktárhelyiségeket alakítanak ki, a földszinti rész pedig teljes megújuláson esik át, amelynek során a helyiségeket úgy alakítják át, hogy alkalmasak legyenek egy huszonegyedik századi könyvtár minden feladatának betöltésére. Ezek közé tartozik a teljes akadálymentesítés is, aminek érdekében a ház jelenlegi sarokbejáratát megszüntetik, helyére ablak kerül, így a jövőben az olvasók a kert felől, esőtől védett helyen léphetnek majd be.

A beruházás során fontos szempont az épület karakterének megőrzése, amely a helyi előírásoknak is eleget tesz majd. A ház utcafronti ablakai a jövőben mindenütt egységesek lesznek, az Ezüsthegyi utcai homlokzat nyílászáróinak formáját követik majd, ám korszerű, hőszigetelt kivitelben. Az udvari részen ezzel szemben lehetőség nyílik arra, hogy ugyanolyan anyagú, de nagyobb felületű ablakokat építsenek be, az olvasótérbe így sokkal több természetes fény fog bejutni, mint eddig. Ehhez járul hozzá majd az is, hogy az udvari tető síkjába speciális bevilágító fénycsatornákat építenek be, segítve ezzel az olvasótér megvilágítását. A szerkezetek az épület megjelenését nem befolyásolják majd hátrányosan, mivel az Ezüsthegyi utcai főhomlokzatról nem, csak hátulról lesznek láthatóak.

A munkák során a homlokzatokat is egységesítik: a Rózsadomb utcai homlokzat az épület másik frontjával megegyező vakolatdíszeket kap majd, így az összkép a jelenleginél jóval rendezettebb lesz. A régi és új homlokzatdíszeket (például az ablakok feletti domborműveket és szalagdíszeket) az okkersárga homlokzattól eltérően tojásszínűre festik majd, ami kissé kiemeli majd azokat, harmonikussá téve az épület megjelenését.

Ahhoz, hogy egy régi épület igazán szép és egységes megjelenésű tudjon maradni, a vakolat mellett nem szabad elhanyagolni a faanyagokat sem. A felújítás során az ablakok és az épületen megjelenő valamennyi faanyag (például az előtető faszerkezete) egységes tölgyfa anyagú- és színű lesz. Az épület kisebb szerkezeti megerősítésen is átesik: a hátsó épületrész fölötti padlástérbe tervezett raktár biztonságos kialakításához megerősítik a födémet.

A belső részben akadálymentesített mellékhelyiség és pelenkázó egyaránt lesz, így minden mai igénynek megfelel majd. A nagy olvasótermen kívül lesz még internet- és rendezvényterem is, amit elhúzható térelválasztó határol majd el a gyermekkönyvtári résztől, de a két helyiség igény szerint egybenyitható lesz majd, szabad teret adva ezzel például különféle ünnepségeknek.

Az épület igazi különlegessége lesz, hogy a már említett udvari homlokzat nyílászárói földig érő, nyitható ablakok lesznek, amelyeket jó időben pavilonszerűen kinyitva egészen egyedi és kellemes élmény lesz az olvasás. Mivel az épület új főbejárata az udvaron keresztül, a Rózsadomb utca felől nyílik majd, ehhez kapcsolódóan a jelenleg gondozatlan kertet is rendbe hozzák majd. A tervek szerint itt a meglévő növényzet megújításán és fiatalításán túl padokkal ellátott közösségi tér, fűszerkert és két csúszda is helyet kap majd.

Óbuda-Békáemyger Önkormányzata 150 millió forintot különített el a célra, és ha minden a tervek szerint alakul majd, a kívül-belül megújult, teljesen berendezett könyvtárat már ősszel birtokba vehetik az olvasók.

Fotó: Pest-Budai Látkép

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)