Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - Hollywood 130 éves

Százharminc éve, 1887. február 1-jén jegyeztette be birtokát Hollywood néven Harvey Wilcox egy Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban. A földdarabról akkor még senki sem sejtette, hogy később egy stúdiókomplexum nő majd ki rajta, s később világszerte a film fogalmával azonosítják.

MTI

Amikor az első spanyol telepesek 1769-ben elérték a mai Los Angeles területét, a Santa Monica-hegység kanyonjaiban indiánokat találtak. Őket hamarosan elűzték, és a területet két részre osztották fel: a nyugati neve La Brea, a keletié Los Feliz lett. Az itt élők földműveléssel foglalkoztak, a lankákat gyümölcsöskertek, banán- és ananászültetvények, narancsligetek borították. Az első épületet, egy vályogházat 1853-ban építette egy állattenyésztéssel foglalkozó mexikói, Don Thomas Urquidez. Nopalerának (ahogy a helyet egy itt honos kaktuszfajta után hívták) még évekkel később is csak tíz lakosa volt, igaz, ekkoriban még Los Angeles is csak egy kaliforniai kisvárosnak számított.

PestiSracok facebook image

A kansasi ingatlanügynök Harvey Henderson Wilcox 1886-ban a Csendes-óceán partján töltötte mézesheteit, és elbűvölte az itteni domb tetejéről nyíló látvány. A következő évben itt vett birtokot, amelyet felesége javaslatára Hollywoodként jegyeztetett be. A név eredetéről máig vitatkoznak: egyesek szerint a környéken burjánzó kaliforniai magyal (holly) ihlette, mások szerint Mrs. Wilcox a vonaton ismerkedett össze egy gazdag, idős hölggyel, aki saját Hollywood nevű szülővárosát magasztalta neki. A település gyorsan fejlődött, kikövezték a főutcát (ma ez a Hollywood Boulevard), amelyen naponta néhányszor még a Los Angelesből érkező villamos is végigzötyögött (ma már metróval is el lehet jutni ide Los Angeles belvárosából).

Egyre több gazdag üzletember költözött ide, 1900-ra felépült a posta, a templom, az első szálló, sőt a helyi újság is megindult. Hollywood 1903-ban önálló település lett, 1910-ben azonban a vízhiány miatt csatlakozott Los Angeleshez, így megépülhetett a vízvezeték. 2002-ben komoly elszakadási mozgalom indult meg, amely végül elérte a népszavazás kiírását. A voksolás azonban közönybe fulladt, Hollywood továbbra is Los Angeles része maradt.

Az amerikai filmgyártás a közhiedelemmel ellentétben mégsem itt, hanem New Yorkban született. A producerek azonban hamar felfedezték Hollywoodot, ahol a napsütés lehetővé tette, hogy egész évben külső helyszínen forgassanak, ráadásul egy helyen találtak síkságot, folyót, hegyet (a westernfilmeket korábban a New Jersey-i síkságon vették fel), sőt olcsó munkaerőt is. A költözésre volt még egy ok: a szakma nagyjai szerettek volna minél távolabb kerülni Edisontól, aki szabadalmai révén a filmiparban is komoly befolyással rendelkezett, és gyakran indított pereket, sőt az ő cége készítette az első cselekményes filmet is A nagy vonatrablás címmel.

Az első hollywoodi stúdiót 1911-ben építette a Nestor filmcég, de Hollywood felvirágoztatása Cecil B. DeMille nevéhez fűződik. A rendező-producer első filmjének helyszínt keresve beutazta Amerikát, s végül Hollywoodban állapodott meg. Az asszonyember című western 1914-ben került a mozikba, s ma ezt tekintik az első játékfilmnek, amely teljes egészében Hollywoodban készült. (DeMille emlékét a róla elnevezett kitüntetés őrzi, amelyet minden évben az életművek elismeréseként osztanak a Golden Globe-gálán.)

A példát egyre többen követték: 1912-ben már 15 bejegyezett filmcéget tartottak nyilván, az 1910-es évek végétől Hollywood a filmgyártás központja, a kasszasiker szinonimája lett. Itt van a legismertebb stúdiók székhelye, 1929 óta, amikor az első Oscar-díjat kiosztották, a "filmvilág fővárosaként" emlegetik. A filmesek megjelenése után a város rohamos növekedésnek indult, gombamód nőttek ki a földből a bankok, éttermek, klubok és filmpaloták.

Az aranykor az 1940-es évekig tartott, amikor egy trösztellenes törvény különválasztotta a filmkészítést a forgalmazástól, majd nem sokkal később megjelent a televízió. Ma már költségvetési okokból egyre több film készül külső helyszínen, s előretörtek a független filmgyártók is. Hollywoodban a látogatható stúdiók mellett nevezetesség a Hírességek sétánya (Walk of Fame), ahol a járdán csillagok örökítik meg a szórakoztatóipar nagyjainak nevét, valamint a számtalan Oscar-gála helyszínéül szolgáló Dolby Theatre.

Hollywood ma is az amerikai filmgyártást jelenti: az álmokat, a sztárokat és a hatalmas gázsikat. A mítoszt testesíti meg a Los Angeles fölött emelkedő dombokon a Hollywood felirat, amely 1923 óta magasodik a város felett (kezdetekben még Hollywoodlandként, az ingatlanbizniszre utaló utótagot 1949-ben hagyták el). A betűket az idők során többször is kicserélték egy-egy eseményhez kapcsolódva, átértelmezve a jelkép eredeti jelentését. Legutóbb szilveszterkor tették meg ezt, amikor egy magányos elkövető - hatósági jóváhagyás nélkül - Hollyweedre javított át két betűt, hogy a marihuána legalizálását támogassa.

Fotók: worldpress.com, Pinterest, Legends of America

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.