Pesti Srácok

Higgy neki, hiszen robotzsaru! - A Páncélba zárt szellem című filmről

A Páncélba zárt szellem című film olyan, mint egy retrofuturisztikus dodgem, ami nem a siófoki strand mellett üzemel, hanem Hongkong és Kolozsvár külső városképeiből összegyúrt metavárosban, miközben Jean-Michel Jarre vízióit idéző zenére pulzál ez a 3D-s neon-vadnyugat.

PZL- 061.hu

Persze, a film legnagyobb csalija Scarlet Johansson, akiről mindenkinek valami gépzsír szagú roboszex jut eszébe, de a Páncélba zárt szellem volt olyan elegáns, hogy ezt a motívumot nem játszotta meg. A pixelekké szétesett, neonból, vasbetonból és üvegből szőtt világban pont a szexi robotzsaru, az Őrnagy (Scarlett Johansson) szimbolizálja az emberi civilizáció halvány nyomát, hiszen a robot testhez emberi agyat kapcsolnak, és bár igyekeznek törölni az emlékeit, hősünknek vannak úgynevezett felvillanásai. Amikor nem meztelen (akció közben mindig ruha nélkül látjuk), akkor szűk nacit és áramvonalas bombert visel, és úgy néz ki, mint azok a skinhead lányok, akik a Depeche Mode-ot é a Front 242-t is szeretik.

PestiSracok facebook image

A film története Siró Maszamune 1989-es Páncélba zárt szellem című mangájára épül, amely azóta komoly médiafranchise lett, animációs filmek és tévésorozatok és videó játékok születtek ebben az univerzumban. Az alkotók tiszteletben tartották az eredeti történet karakterológiáját és retrofuturista esztétikáját, minden olyan mintha egy cyberpunk retro videójáték kiterjesztése lenne, neonszövete és hologramos ornamentikája mögül fölsejlik Hongkong vasbeton váza. Ugyanakkor a figurái nem olyan karikatúra szerű lények, mint a Mad Max vagy a kilencvenes évek elején készített cyberpunk hatású mozik mesehősei. És az is a film előnyére válik, hogy nem megy bele azokba a társadalomtudományi, médiaszociológiai okfejtésekbe, amik a jobban megírt cyberpunk történetek sajátjai. A film csak egy atmoszférikus cyberpunk fantázia, jól letapogatható történettel, és ennyi éppen elég is.

Rupert Sanders rendező, aki korábban díjnyertes reklámfilmjeivel és A Hófehér és a vadász című fantasy mozijával hívta fel magára a figyelmet, mindenki számára közérthetően meséli el ezt az anime-balladát: az Őrnagyból tökéletes robotkatonát fejlesztettek, aki képes arra, hogy az emberi tudatba beférkőző kíberbűnözők ellen felvegye a harcot. A kilencvenes évek eleji MTV-n futó dancefloor klipek világát idéző látvány pedig mindenért kárpótolna, de szerencsére magával az egyszerű vonalvezetésű történettel kapcsolatban sincs hiányérzetünk. Miközben az Őrnagy a technológiai maffiózókat üldözi, a legnagyobb titokra is keresi a választ, arra, hogy ki ő maga valójában. A film lázadás a modern világ ellen, azt állítja, hogy a technológia leépíti az emberi létezés egyik legfontosabb építőanyagát, az identitást.

A kívülálló, a világ számára érthetetlenül szentimentális robotzsaru nem érti miért szajkózzák neki azt, hogy az álmai és az emlékei csak zajok. A filmben ugyanakkor nem teng túl a filozofálás, mégis simán olyan kult státuszra tehet szert, mint a Mátrix. A mozi csodafegyvere maga Scarlett Johansson, aki annyi érzelmet és érzékiséget vitt a robotlány figurájába, hogy a szemünk előtt válik emberré, épül fel a múltja. Mindezek ellenére a mozi cseppet sem érzelmes, permanens akciószínház az egész. Egy szanálásra ítélt Las Vegas keveredik itt a józsefvárosi kínai piaccal, az Őrnagy kulisszáról kulisszára menekül, hogy megtalálja az anyját, saját nevét, és sírját, mert az identitás nem egy hologram vagy vízjel, nem egy planetáriumi lézershow, hanem olyan valami, amitől még a fémvázas robot is emberré válik.

Páncélba zárt szellem
amerikai sci-film
rendezte: Rupert Sanders
szerelők: Scarlett Johansson, Juliette Binoche, Pilou Asbaek
bemutató: március 30.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)