Pesti Srácok

Nádasdy Ádám kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is.

MTI

Az egyesület irodalmi díja próza, líra, tanulmány, valamint esszé/kritika kategóriákban jutalmazza az elmúlt év meghatározónak ítélt műveit, ezzel ösztönözve a művészek további alkotómunkáját. Az irodalmi nagydíj célja egy kiemelkedő, különösen értékes alkotás elismerése. A közlemény idézi Grecsó Krisztián laudációját, amely szerint a 2017-es nagydíjas, Nádasdy Ádám "nyolcéves gigászi munkája, Az Isteni színjáték magyarítása kizökkentette a magyar irodalmi hatástörténetet, új medret váj, mert miatta a Dante-olvasás kikerülhetetlenül része lett annak, ahogy magunkra nézünk, illetve, ahogy a mai magyar irodalom lát minket, és ennél többet költő, fordító nem is remélhet".

PestiSracok facebook image

Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár 1970-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) angol-olasz szakán. 1972 óta az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető volt. 2006-ban habilitált, 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus. Tudományos munkája mellett a nyelvi ismeretterjesztésben is aktív, valamint szépírói tevékenysége is jelentős. Több verseskötete is megjelent, műfordításai hangos sikereket arattak.

A líra kategóriában Ladik Katalinnak A víz emlékezete (Kalligram Kiadó) című verseskötetéért ítélték meg az Artisjus-díjat. Az újvidéki származású költő, performer, színésznő számos hazai és nemzetközi díjban és elismerésben részesült, 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a LennonOno Békedíjat olyan művészek mellett, mint Aj Vej-vej, Anish Kapoor és Olafur Eliasson. Irodalmi műveit többek között angol, francia, szerb, spanyol, német, kínai és horvát nyelven is kezébe veheti az érdeklődő közönség.

Mint a közlemény fogalmaz, Ladik Katalin azon kevés magyar költők egyike, akik képesek megmutatni, hogy a költészet nem csupán írott szó, hanem hangok, látványok, akusztikai és vizuális elemek összefüggő egysége. Díjazott kötetében a szerző a víz halmazállapotai mentén szervezi ciklusokba verseit.

Ladik Katalin (forrás: Műcsarnok)

A prózai kategóriában Ménes Attila Folyosó a Holdra című regényét díjazták. A debreceni származású író, újságíró az 1980-as évek közepe óta publikál rendszeresen, prózái irodalmi magazinokban és antológiákban láttak napvilágot. A Jelenkor gondozásában megjelent regénye a negatív utópiák hagyományaira támaszkodik: a közeljövő Magyarországán játszódik, és meglehetősen sötét, lehangoló képet fest a társadalom leendő állapotáról.

"Ménes Attila úgy ábrázolja a nekünk kijutott korszakot, a korszak egzisztenciális valóságát, hogy beleborongunk abba a hétköznapi iszonyatba, amely érvényes volt 1989 előtt is, és érvényes még ma is, és feltehetően érvényes lesz holnap és holnapután és azután is" - idézik Bazsányi Sándor méltatását.

Dérczy Péter Között című esszéje Orbán Ottó költészetéről (Magvető Kiadó) a tanulmányok kategóriájában kap elismerést az Artisjustól. A budapesti születésű irodalomtörténész, kritikus, újságíró, szerkesztő az ELTE magyar-angol szakán tanult, dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), valamint különböző irodalmi folyóiratoknál, 1997-től a Szépírók Társaságának alelnöke volt. Kötetében egyszerre vizsgálja Orbán Ottó költészetének belső fejlődéseit, poétikai alakulásait és a költő viszonyát a tradícióhoz, a kortárs lírához, valamint az utókor Orbán-olvasatait.

Az esszé/kritika kategóriában Az ismeretlen nyelv - A hatalom színrevitele című kötetért György Péter veheti át a szervezet díját. A közismert esztéta, médiakutató, egyetemi tanár az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, a Média és Kommunikáció tanszék tanára. Tanított New Yorkban, Londonban, Manchesterben és Krakkóban is.

György Péter (forrás: nol.hu)

A Magvető gondozásában napvilágot látott kötetében a szerző azt mutatja meg, hogy az 1945 utáni Magyarországon létrejött politikai hatalom és társadalmi rend miként követelt új szerepeket, új kényszereket és új nyelvet az emberektől. Esettanulmányai az intim szféra és a nyilvánosság közötti válaszfalak elmosódásának folyamatán és következményein, a rítusok és gyónások, a csapdák elkerülésének lépésrendjén vezeti keresztül az olvasót - olvasható az egyesület közleményében.

A díjazottak az idei elismeréseket március 28-án veszik át a Budapest Music Centerben (BMC). A korábbi években az Artisjus Irodalmi Díj kitüntetettjei között volt mások mellett Kukorelly Endre, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Zalán Tibor, valamint Cserna-Szabó András és Závada Pál is.

Vezető fotó: Origo

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.