Pesti Srácok

Turbo rágó – A Judas Priest Turbo 30 című lemezéről

Újra megjelent a 30 évvel ezelőtt óriási vitákat kiváltó Turbo című Judas Priest-album, ami kétségtelenül törést hozott a zenekar karrierjében, de mindehhez hozzájárult az is, hogy 1986-ban a Master Of Puppets megjelenésével csúcsra jutott a thrash metál. A Judas érdekes módon nem a thrash irányába fordult, hanem inkább a glam-rockkal bonyolódott vérfertőző nászba.

PZL - 061.hu

És erre több oka is volt. Először is a Judas Priest British Steel albumán hallható meglepően populáris Living After Midnight a Breaking The Law mellett felkerült a slágerlistákra, így a zenekar a következő, 1981-es, Ibizán rögzített Point of Entry albumát már teljes egészében annak szentelte, hogy betörjön az amerikai piacra. Ez akkor nem jött össze, de olyan erős volt a Breaking The Law sikere, hogy a zenekart nem törte meg, és 1983-ban sikerült korrigálniuk, és elkészítették az egyik kulcslemezüket, a Screaming for Vengeance-t. Az 1982 nyarán megjelent albumon olyan sikerek szerepeltek, mint Take These Chains is, a Screaming for Vengeance, az Electric Eye, a Riding on the Wind vagy a You've Got Another Thing Comin.

PestiSracok facebook image
Turbo Lovers - Judas Priest, 1986 (Judas Priest Galery)

Ezt követte pályafutásuk egyik koronaékköve, a metál műfajának egyik csúcsteljesítménye, a hangzásában is verhetetlen Defenders Of The Faith. Az 1984 elején megjelent albumon olyan klasszikusok szerepeltek, mint a Freewheel Burning, a Jawbreaker, vagy a Love Bites. És innen már azt csinált a zenekar, amit akart. A csúcsra ért, telt házak előtt játszottak Európában, ők voltak az Iron Maiden mellett a műfaj legnagyobbjai, és már csak egy dolog maradt hátra: bevenni végre az amerikai piacot. A Turbonak semmi más célja nem volt, mint hogy az USA meghódításával a Judas Priest legyen a földkerekség legnagyobb metál zenekara, olyan eladásokkal, amit heavy metál zenekar még nem produkált.

"Fogjál engem marokra!" - A Turbo album eredeti, 1986-os arculati elemei

De kétfrontos háborút ritkán lehet megnyerni, mindenkinek pedig nem lehet megfelelni, így az album végül is bukás lett. A gitárszintetizátor használata miatt sokan kidobták a hónaljig érő csuklópántjukat, de most 30 év elteltével érdemes megvizsgálni, hogy milyen album is a Turbo. Nos, sokkal jobb, mint amire emlékeztünk. Kétségtelen, hogy az első két lemez, és a Point Of Entry mellett ezt Judas-albumot szerettük a legkevésbé, de most azt kell mondjuk: ideje rehabilitálni, és feltenni a Judas-klasszikusok közé. A gitárszintetizátorok ennyi év elteltével már tűnnek olyan kellemetlennek, mint amilyenek voltak 1986 hideg telén, amikor a hangszerről elsősorban a Modern Talking jutott mindenki eszébe, ami persze hülyeség volt, a hangszert nem Dieter Bohlannak fejlesztették ki, és a Judas hangzásában közel sem olyan domináns, mint ahogy 30 éve éreztük.

A lemez tele van metál himnuszokkal, a Turbo Lover mellett ott van a Hot For Love, vagy a Reckless, a Locked In, de ami a legnagyobb meglepetés volt: nem találtunk kimondottan gyenge dalt. Az albumnak más a hangképe, mint a Defenders Of the Faith című etalon albumnak, nem olyan hideg és fémes, de a dalszerkezetek, a felépítmény a Judas Priest klasszikus felállásának alkotása, ott van rajtuk a zsenik kézjegye, így aztán azt kell mondjuk, hogy a maga nemében a Turbo is mestermű. A 30. évfordulóra kiadott albumhoz kapunk kísérőajándékokat, két bónusz lemezt, az 1986-os, Kansas Cityben rögzített koncert felvételét. Már itt is nyilvánvaló, hogy a nyersebben előadott Turbo-dalok milyen lazán belesimultak a setlistbe. A Turbo coverén látható grafikán (Doug Johnson alkotása) egy érzéki módon marokra fogott sebességváltót láthatunk. Lehet, hogy a gépet 1986-ban visszatették négyesbe, de azért bőven van, amivel kárpótolják az utast.

Judas Priest
Turbo 30
Sony
9+11+9 szám 130 perc

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)