Pesti Srácok

Az ördög a részletekben lakozik - Elindult az Outcast 2. évada

Az ördög a részletekben lakozik -  Elindult az Outcast 2. évada

A megszállottság és démonűzés az 1973-as Az ördögűző óta mozgatja a filmesek fantáziáját, de próbálkozásaik a vásznon inkább kevesebb, mint több sikerrel állták a sarat. Most a sorozatokon a sor, a pokol kapuját pedig tavaly az Outcast nyitotta ránk. A William Friedkin klasszikusát idéző felütés után Robert Kirkman spirituális horrorsorozata a műfajtól szokatlan fordulatokkal frissítette fel az ördögűzés már unalomig kivesézetttémáját, de ahogy azt az alacsony nézettség is mutatja, kissé túlnyújtotta a karakterépítés tésztáját. A múlt héten indult 2. évad új lendületet adhat a Rome nevű kisvárosban játszódó történetnek, bár az első rész alapján erre azért nem varrnánk gombot. Pedig kár volna idő előtt kivéreztetni ezt az ígéretesnek indult szériát.

MAPET - nullahategy.hu

Két élet is kevés volna, hogy végigrágjuk magunkat a figyelemre érdemes tévésorozatokon, amelyek a szabadidőpusztítás terén újabban felzárkóztak a párhuzamos és végtelen univerzumokat kínáló videojátékok mellé. A magyar FOX csatornán 2. évadját kezdő Outcast csak csepp a tengerben. Miután a The Walking Dead a világ talán legnézettebb sorozata, nem volt kérdés, hogy Robert Kirkman képregényguru másik nagyívű rajzos horrorszériája is a képernyőn végzi. Az Outcast azonban ördögűzős, spirituális horrorban utazik, a zombiapokalipszisbe csomagolt karakterdrámával ellentétben pedig már nyomokban sem tartalmazza a Romero-féle társadalomkritikát, amelyben eljátszhatunk a gondolattal, mivé is fajulna az emberiség, ha a lélekről leválik a civilizáció vakolata.

PestiSracok facebook image

A tavaly képernyőre került első évad nyitánya ugyan nélkülözte az eredetiséget, cserébe görcsmentesen idézte meg "minden idők legrémisztőbb filmjét", Az ördögűzőt. William Peter Blatty és William Friedkin 1973-as klasszikusa addig példátlanul nyomasztó és sokkoló jelentekben mutatta be két jezsuita küzdelmét a kamaszlányba költözött gonosszal, a film pedig új szubzsánert teremtett: a démoni megszállottság és az ördögűzés azóta is kedvelt téma a hollywoodi félelemgyárban. (Az alaműből tavaly egy meglepően jó sorozatot is forgattak Geena Davis és Ben Davis főszereplésével: Az ördögűző-széria az Outcast első évada után indult, szintén a FOX csatornán).

Bár az Outcast pilotjával a showrunner Kirkman és a nyitány rendezője, a roppant brutális V/H/S-t is jegyző Adam Wingard, mondhatni, ajtóstul rontottak a házba, a szereplők jellemének és múltjának komótos festegetéséből hamar kitetszett, hogy az alkotók nem pusztán a horror mesterműveit idéző atmoszférával kívánnak a képernyő elé szegezni. Nehéz is lenne, mivel a prológus után máris felmerült a kérdés: vajon hányadik démonűzésnél fogy el a kohézió és a nyomorult megszállottak mutogatásán túl mivel lehet még fokozni a mindent átható kénszagot? Az olyan jelenetek azonban, amelyben főhősünk reménytelen szócsaták helyett inkább kicsépeli a gonoszt a szerencsétlen gazdatestből - és ezért meglepő módon a kiskorú áldozat és a jámborabb néző sem érezheti úgy, hogy a brutális beavatkozás túllépett volna bármilyen határt - már idejekorán jelezték, hogy nem a szokásos hókuszpókuszt próbálják lenyomni a torkunkon.

Kyle Barnest (a Majdnem híresből ismerős Patrick Fugit) egész életében démoni entitások környékezték. Anyjába költözve már gyerekkorában terrorizálta a gonosz, amelyet azóta is mágnesként vonz, megfertőzve környezetét. Miután felesége távoltartási végzést kér ellene, mert állítólag bántalmazta a kislányukat, a férfi szülei elhagyatott házába költözve adja át magát az enyészetnek. Csak húga tartja benne a lelket, ám amikor régi ismerőse, a helyi baptista lelkész, illetve ördögűző Anderson (Philip Glenister) a segítségét kéri egy megszállt kisfiú ügyében, maga mögött hagyja a nihilt és a tettek mezejére lép. Az évadokon átívelő százdolcsis kérdések egyike, hogy a jámbor római vajon mitől olyan kívánatos a pokoli erőknek, hogy a kedvéért ostrom alá vegyenek egy rém unalmas kisvárost. Nem kevésbé izgalmas és újszerű felvetés, hogy mi van akkor, ha a démonjától frissen megszabadított ember rávilágít arra, hogy a sátán kezesbábjaként sokkal felszabadultabbnak érezte magát, a felesége megszállottságával tisztában lévő férj pedig a boldogság új dimenzióit tapasztalva vakon segíti párját a rosszalkodásban?

Örvendetes, hogy a rejtélyek szövetének szálankénti felfejtésére, Rome és lakóinak bemutatására összpontosítva Kirkman csodálatosan nyomasztó képi világú sorozata még a legfullasztóbb perceiben is kerüli az olcsó hatásvadászatot, de azért az iszonyatot is megbízhatóan adagolja. Ebből következik, hogy az Outcastnek nem csupán a keményvonalas pszichohorror, hanem a karakterépítésben jeleskedő misztikus thrillerek rajongói is örvendezhetnek. Csakhogy az első évadban kissé unalmassá váló mélylélektani mambódzsambó a második évadban is folytatódni látszik. A nyitányban márpedig kevesebb karakterdrámára, és jóval több pörgésre számítottunk, ha nem is arra, hogy a pokol az arcunkba omlik. Arra ott vannak a buta zombik.

Képek: FOX

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.