Pesti Srácok

A német kiállítás nyerte a Velencei Biennále Arany Oroszlán-díjat

A Németország pavilonjában kiállító Anne Imhof projektje nyerte az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále legjobb nemzeti részvételéért járó Arany Oroszlán-díjat, a Viva Arte Viva című főkurátori kiállítás legjobb művészének pedig a szintén német Franz Erhard Walthert választotta a nemzetközi zsűri a szombati díjkiosztón.

MTI

Anne Imhof erőteljes és zavarbaejtő installációja a mai korra vonatkozó, sürgető kérdéseket vet fel, miközben a szorongás állapotába sodorja a nézőt. A pavilon építészeti megoldásaira adott eredeti válaszként Imhof munkája percíz döntésekkel von be tárgyakat, képeket, testeket és hangokat egyaránt - áll a zsűri indoklásában. Brazília pavilonja Cinthia Marcelle Vadászterület (Chao de caca) című kiállításával a 2017-es biennálé különdíját érdemelte ki. Franz Erhard Walther szintén egy műfaji határokat elmosó projekttel nyerte el idén a Christine Macel által rendezett főkurátori kiállítás legjobb művészének járó Arany Oroszlánt.

PestiSracok facebook image

A zsűri méltatása szerint Walther munkája formákat, színeket, anyagokat kínál együtt szobrászatal és perfromance-szal, a nézőket aktivizálva és állásfoglalásra késztetve. A díj odaítélésének másik indoka az alkotó életművének radikális és összetett természete, amely nagy hatást gyakorol korunkra. Hassan Khan brit képzőművész a főkurátori kiállítás legígéretesebb fiatal művészének odaítélt Ezüst Oroszlán-díjat nyerte el hangalapú installációjával, amely Az Idő és a Végtelen pavilonja című szekcióban kapott helyet, a magyar Csörgő Attila Clockwork című munkája mellett. A zsűri különdíjjal jutalmazta az amerikai Charles Atlas és a koszovói Petrit Halilaj alkotásait. Az Arany Oroszlán életműdíjat ebben az esztendőben az amerikai Carolee Schneemann vehette át. Az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé a díjátadó napján nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt; a seregszemle kiállításai - köztük a magyar pavilonban Várnai Gyula Peace on Earth! (Békét a világnak!) című projektje - november 26-ig látogathatók.

Képen Anne Imhof projektje (fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Felix Hörhager)

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.