Pesti Srácok

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum lett az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

MTI

A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 1997 óta hirdeti meg és szervezi Az év múzeuma pályázatot, 2011 óta pedig Az év kiállítása pályázatot. Az előbbire ebben az esztendőben öt intézmény, az utóbbira pedig 16 állandó vagy időszaki kiállítás nevezett be. A két bíráló bizottság a pályázók által beküldött dokumentáció és a helyszíneken szerzett tapasztalatok alapján hozta meg döntését - emlékeztetett a szerdai budapesti eredményhirdetésen a társaság ügyvezető elnöke.

PestiSracok facebook image

Deme Péter közölte: Az év múzeuma pályázat fődíját a Petőfi Irodalmi Múzeum Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el a múzeumi munka minden területén felmutatott stratégiai alapú, átfogó és kiegyensúlyozott fejlesztéseiért, továbbá a helyi identitás támogatásában és a régió turisztikai vonzerejének erősítésében elért eredményeiért.

A bíráló bizottság különdíjjal jutalmazta a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumot új látogatócsoportok, elsősorban a fiatalok bevonása terén elért eredményeiért, innovatív közösségi projektjeiért, a képzőművészet, különösen a kortárs művészet bemutatásában és támogatásában vállalt erőfeszítéseiért. Elismerő oklevélben részesült a dunaújvárosi Intercisa Múzeum, a budapesti PIM, valamint a Tokaji Múzeum.

Az év kiállítása pályázat második fordulójába került hét kiállítás közül a fődíjat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bajor Gizi Színészmúzeumában megrendezett Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című időszaki kiállítás kapja (kurátorok: Simándi Katalin és Sipőcz Mariann, látvány: Mihalkov György), amely rendkívül gazdag kommunikációs készlettel tette befogadhatóvá és avatta időtállóvá egy múltbéli művész életét és életművét.

A bíráló bizottság különdíjban részesíti a BTM Kiscelli Múzeum #moszkvater - A Széll Kálmán tér története című időszaki kiállítását (kurátorok: Simonovics Ildikó és Maczó Balázs), amely a média és a nagyközönség bevonásával interaktív módon örökítette meg egy ikonikus városi tér társadalmi szerepét. Elismerő oklevélben részesül az egri Dobó István Vármúzeum Lőpor füst - kövek között című állandó tárlata; a Magyar Természettudományi Múzeum "Igéző virágok szemlélésében" - Haynald Lajos hagyatéka című időszaki kiállítása; a Paksi Városi Múzeum Paksi Metszet című állandó kiállítása; a Pesterzsébeti Múzeum "Doktor úr kérem." Egészség-ügyek és orvos történetek Pesterzsébeten a XX. században című időszaki kiállítása; továbbá a Tatabányai Múzeum Metamorfózis - Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című állandó kiállítása.

fotó: kazinczymuzeum.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.