Pesti Srácok

Hódítások éve az Operettben

A hódítás témáját járják körül a Budapesti Operettszínház 2017/18-as évadának bemutatói; a Hódítások éve címmel meghirdetett szezonban a teátrum öt premierrel és két felújítással várja a közönséget.

MTI

Lőrinczy György főigazgató a színház szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: szeretnének új közönségrétegeket is meghódítani, a nagyszínpadi bemutatók mellett ezért folyamatosan különleges produkciókkal is készülnek. Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető az évad műsoráról szólva elmondta, a Victor Hugo regénye nyomán készült A Notre Dame-i toronyőr a Szegedi Szabadtéri Játékokon debütál augusztusban, majd szeptember 22-től költözik be az Operettszínház nagyszínpadára.

PestiSracok facebook image

Másfajta előadás lesz, mint amit a Walt Disney-feldolgozás rajongói esetleg várnak, az Operettszínház előadása inkább a Victor Hugo-i világhoz áll közelebb - számolt be a darabot rendezőként jegyző Kerényi Miklós Gábor. A Lehár Ferenc legmulatságosabb műveként számon tartott operett, a Luxemburg grófja a kaposvári bemutató után érkezik a teátrumba november 4-én; a Csiky Gergely Színházzal közös produkció rendezője Somogyi Szilárd.

Az év utolsó hónapja két felújítás jegyében telik. December 6-án Molnár Levente főszereplésével Gioachino Rossini operáját, A sevillai borbélyt mutatja be a teátrum, négy színház koprodukciójában, majd december 14-én visszatér a színpadra a Rebecca - A Manderley-ház asszonya. A 2018-as év első premierje Várkonyi Mátyás musicalje, az Oscar Wilde regényéből készült Dorian Gray lesz január 19-én az Operettszínház kamaraszínpadán, a Kálmán Imre Teátrumban.

A feleségeit sorra fogyasztó Kékszakáll történetét Jacques Offenbach operettjében, Székely Kriszta rendezésében ismerheti meg az Operettszínház közönsége 2018. február 23-tól. Rendhagyó történetet, Lévi Strauss, a blue jeans "feltalálójának" életét dolgozza fel Jávori Ferenc A Farmerkirály című musicalje, melyet Kerényi Miklós Gábor visz színre 2018. április 13-án. Lőrinczy György elmondása szerint a következő szezonban tizenhét bérletsorozatot indítanak, köztük ifjúsági és nyugdíjas bérleteket is, miközben a teátrum folytatja zártkörű diákprogramjait, valamint magyarországi és külföldi vendégszerepléseit is.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.