Kallós Zoltán kapta idén az Europa Nostra közönségdíját
Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató lett az Europa Nostra-díj idei közönségdíjasa, az internetes szavazás eredményét a hétfő esti díjkiosztón jelentették be a finnországi Turkuban
MTI
Az Európai Bizottság és az Europa Nostra április 5-én tette közzé az idei díjazottakat. A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból 29-en vehették át hétfőn este az Európai Unió kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító elismerését Turkuban. A bejelentés napján elindult egy online szavazás is, ahol a közönség támogathatta a nyertes projekteket és Kallós Zoltán gyűjtötte be a legtöbb szavazatot - közölte kedden a Maszol.ro portál.
"Kallós Zoltán arra áldozta az életét, hogy megmentse és tovább örökítse a Kárpát-medencében élő különböző népcsoportok, közösségek kultúráját - elszántsága és lankadatlan munkája révén ezt az egész világ számára láthatóvá tette. Kallós Zoltánt a nehéz idők, embert próbáló politikai körülmények sem tántorították el. Bátor munkája több mint méltóvá teszi őt erre a díjra" - mutatott rá áprilisi indoklásában a zsűri. A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudóst Sógor Csaba, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője jelölte az uniós kitüntetésre. Az online szavazás lehetőségére az RMDSZ is felhívta a figyelmet hírlevelében.
Kallós Zoltán egyike a 20. század legkiemelkedőbb és legsikeresebb magyar népzenegyűjtőinek. Példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként részesült idén március 15-én Kossuth Nagydíjban.
Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Kalotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Mezőség falvai, a Gyimes és a moldvai csángók. "Ezek voltak a legkevésbé feltárt területek, a Mezőséget elkerülték a gyűjtők, mert vegyes nemzetiségű terület volt, sokan azt gondolták, itt nem maradtak meg magyar javak, pedig még sokkal jobban, mint más területeken. A kincs leginkább a zenei anyagot jelentette. Még mindig vannak olyan helyek, ahol soha senki nem járt gyűjtési szándékkal. Szerencsére a táncházmozgalommal a hetvenes években Magyarországon is elindult a fiatalok érdeklődése" - fogalmazott korábban Kallós Zoltán.
A néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet.
Fotó: Magyar Hírlap
