Pesti Srácok

Múzeum nyílt a kommunizmus áldozatainak emlékére

Megnyitották a kommunizmus áldozatainak emlékére kialakított múzeumot hétfőn Zalaegerszegen, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egykori, Mártírok úti épületében.

MTI

Az épület örök emléket állít azoknak a mártíroknak, akiknek a tisztességéhez, becsületéhez, magyarságához kétség nem fér - fogalmazott az eseményen Kiss Bódog Zoltán, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz) Zala megyei elnöke. Az emlékhely avatásán részt vett több túlélő: idős emberek, akiket egykor az épület pincéjében embertelen körülmények között tartottak fogva, kínoztak és vallattak.

PestiSracok facebook image

A múzeumba az eredeti állapotában megmaradt - fémpántokkal, kicsiny kémlelőnyílással ellátott - hatalmas kapun léphetnek be a látogatók. A magasföldszint egyik szobájában a rádió korabeli híradása szól, mellette rendhagyó történelemórák megtartására is alkalmas vetítőteremet alakítottak ki. A pincerendszerben az apró börtöncellát régi tárgyakkal - vasággyal, kínzóeszközökkel, vízbe áztatott kötéllel - rendezték be. A börtönlabirintusban elhelyezett nyolc tablón a fogva tartás körülményeit, a kitelepítéseket, az üldöztetéseket jelenítik meg.

A Mártírok úti épület az 1948-as államosítás után vált az ÁVH zalaegerszegi székházává. Később, 1967-től 2007-ig leánykollégiumként működött, majd egy évtizeden át üresen áll. Az önkormányzati tulajdonban lévő épületben - az egykori Martos Flóra, majd Kaffka Margit Leánykollégium déli szárnyában - 2016-ban, az 1956-os forradalom és a szabadságharc 60. évfordulóján kezdődött el az emlékhely kialakítása.

A múzeum a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány "Büszkeségpontok" elnevezésű pályázati támogatásával, mintegy 33 millió forintból valósult meg.

Fotó: mult-kor.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.