Pesti Srácok

Nyílik a Velencei biennále magyar pavilonjának kiállítása

Az idén Viva Arte Viva címmel meghirdetett 57. Velencei Képzőművészeti Biennále középpontjában ezúttal maga a művészet, a művészi alkotófolyamat és gondolkodásmód áll. Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor kiállításával pénteken nyílik a seregszemle magyar pavilonja.

MTI

Christine Macel, a 2017-es biennéle főkurátora programjában hangsúlyozta: "napjainkban a művészet a világban dúló konfliktusokkal szemben az emberiség legértékesebb örökségének megőrzéséhez járul hozzá, egy olyan pillanatban, amikor a humanitás veszélybe került. A művészet a reflexió, a szabad önkifejezés és kérdésfeltevés magától értetődő terepe".

PestiSracok facebook image

Az idei biennálén 86 ország jelentkezik nemzeti kiállítással, közülük hárman - Antigua és Barbuda, Kiribati és Nigéria - most debütálnak, míg Irak ezúttal kortárs munkák mellett negyven elrabolt és visszakapott ókori műtárgyat is bemutat. A biennáléhoz városszerte 23 hivatalos kísérőrendezvény kapcsolódik, többek között olyan művészek munkáit felvonultatva, mint Michelangelo Pistoletto, Pierre Huyghe vagy Shirin Neshat.

Az olasz Roberto Cuoghi alkotása

A Giardini parkban található magyar pavilon Peace on Earth című kiállítása a hidegháborús korszak egyik utópiáját, a világbéke eszméjét helyezi a jelen megváltozott viszonyai közé. A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén látható, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része többek között az 1960-1970-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció, több videomunka és az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája is.

Chiristine Macel a Viva Arte Viva című központi kiállításba meghívta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta először került magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba. Hajas Tibortól a Vető Jánossal az 1970-es évek végén készített fotótablók láthatók; a kilenc műtárgyból álló anyag az Örömök és félelmek című szekcióban szerepel. Csörgő Attila Clockwork című friss munkája a művészet metafizikus megközelítését kutató, Az idő és a végtelen pavilonja című egységben kapott helyet.

Az argentin Claudia Fontes mûve

A velencei biennále a szakmai napok után szombaton nyílik meg a nagyközönség előtt és egészen november 26-ig lesz látogatható.

Fotók: Czeglédi Zsolt/MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.