Pesti Srácok

Százezren látogatták a Szépművészeti madridi kiállítását

Várhatóan mintegy százezer látogatóval zár vasárnap a budapesti Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből Remekművek Budapestről - A reneszánsztól az avantgárdig címmel megrendezett kiállítás a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban.

MTI

Az egyik legjelentősebb spanyolországi kiállítóhelyként számon tartott Thyssen-Bornemisza Múzeum a 90 műtárgyat felvonultató tárlattal ünnepli fennállásának 25. évfodulóját. A kiállítás jelentőségét mutatja, hogy VI. Fülöp spanyol király nyitotta meg Áder János köztársasági elnök társaságában február 17-én - mondta el a tárlat keddi záró sajtóvezetésén Guillermo Solana gyűjteményi igazgató. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette: a tárlat sikeréről az igen kedvező közönség- és sajtóvisszhang és a várhatóan százezres látogatottság mellett az is tanúskodik, hogy a Buenos Aires-i Nemzeti Szépművészeti Múzeum is meghívta az anyagot, így először mutatkozhat be magyar múzeum Dél-Amerikában, várhatóan 2018 tavaszán.

PestiSracok facebook image

A kiállítást Mar Borobiával együtt rendező Guillermo Solana felidézte, hogy 2006-ban, a Szépművészeti Van Gogh-kiállításának megnyitásakor járt először a budapesti múzeumban, ettől kezdve pedig igen intenzív együttműködés alakult ki a két intézmény között, amelyek már csaknem minden évben kölcsönöznek műtárgyakat egymás kiállításaira. A Szépművészeti Múzeum átfogó felújítása azonban most alkalmat szolgáltatott arra, hogy a gyűjtemény legbecsesebb darabjaiból mutassanak be "enciklopédikus válogatást" - jegyezte meg.

Guillermo Solana méltatta az anyag rendkívüli gazdagságát: a madridi közönség a 16. századtól egészen a 20. századig kap áttekintést a művészeti korszakokról, többek között Raffaello, Cranach, Velázquez, Rubens, Goya, Murillo, Manet, Monet, Cézanne és Gauguin műveinek segítségével. A látogatók a világszerte ismert mesterek munkái között találkozhatnak a magyar festők kiemelkedő alkotásaival is, többek között Munkácsy, Szinyei Merse, Rippl-Rónai, Vaszary és Bortnyik remekműveivel.

A spanyol szakember külön kiemelte Szinyei Merse Pál művészetének egyediségét és szintetizáló képességét, Rippl-Rónai Józsefről pedig elmondta, hogy már a kiállítás előkészítését megelőzően is jól ismerte a párizsi Nabik közé tartozó magyar mester életművét. Győri Enikő spanyolországi magyar nagykövet a kiállításokhoz kapcsolódó, magyar vonatkozású programokról számolt be. Elmondása szerint a nagykövetség célja az volt, hogy minél széleskörűbben mutassa be a magyar kultúrát, ezért a magyar zenét, irodalmat, táncot, borkultúrát és gasztronómiát egyaránt megismertették a spanyol közönséggel.

Baán László elárulta, hogy a Thyssen-Bornemisza Múzeummal a kiállítás zárása után is folytatódik az együttműködés. Már megállapodás született arról, hogy a madridi gyűjteményből mintegy tíz műtárgy érkezik majd a Szépművészeti Múzeum 2019 őszén nyíló, Rubens és a flamand barokk művészetét bemutató nagykiállítására, de a Thyssen-Bornemisza a következő évtizedben további jelentős kölcsönzésekkel is hozzájárul majd a Szépművészeti tárlatainak megrendezéséhez.

Fotó: cultura.hu

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.