Pesti Srácok

Trolibuszról szól mese a Kossuth Múzeumhajón

A budapesti trolibusz-közlekedés legfontosabb állomásait, történetének érdekességeit ismerheti meg a közönség a júniusi HajóHíd Estek újabb állomásán csütörtökön, a Kossuth Múzeumhajón.

MTI

A budapesti trolibusz-közlekedés kétszer is megindult, először 1933-ban Óbudán, utána pedig 1949-ben Pesten. A Közlekedési Múzeum márciusban elindított HajóHíd Est elnevezésű sorozatának júniusi programján szakértő vendég lesz Jakab László villamosmérnök, a Szerbusz trolibusz című könyv szerzője, aki számos műhelytitkot elmesél a közönségnek az áramszedős buszokról. Az est vendége lesz még Takács Nóra Diána, az Örkény Színház színművésze is, aki nemcsak korabeli újságcikkekből, és szolgálati utasításokból idéz, de elmond néhány trolibuszos verset is. A programsorozat eseményeire a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött.

PestiSracok facebook image

A HajóHíd beszélgetős rendezvénysorozat eddigi rendezvényein többek között olyan témákat érintettek, mint a budapesti metróépítés a Rákosi-korszakban, a zugligeti villamosközlekedés színes múltja, a szocreál vasúti állomások, vagy az Utasellátó története. A havi rendszerességgel jelentkező program házigazdája és a beszélgetések moderátora Legát Tibor újságíró, a Közlekedik. című könyvek szerzője.

A Kossuth gőzös a Duna budapesti szakaszán a legrégebbi ma is látható hajó, amely 1913 és 1976 között közlekedett, 1984 óta pedig műemléki védettség alatt áll, termeiben jelenleg vendéglátóhely működik és a Közlekedési Múzeum kiállítása látható.

fotó:checkmybudapest.com

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.