Pesti Srácok

Trolibuszról szól mese a Kossuth Múzeumhajón

A budapesti trolibusz-közlekedés legfontosabb állomásait, történetének érdekességeit ismerheti meg a közönség a júniusi HajóHíd Estek újabb állomásán csütörtökön, a Kossuth Múzeumhajón.

MTI

A budapesti trolibusz-közlekedés kétszer is megindult, először 1933-ban Óbudán, utána pedig 1949-ben Pesten. A Közlekedési Múzeum márciusban elindított HajóHíd Est elnevezésű sorozatának júniusi programján szakértő vendég lesz Jakab László villamosmérnök, a Szerbusz trolibusz című könyv szerzője, aki számos műhelytitkot elmesél a közönségnek az áramszedős buszokról. Az est vendége lesz még Takács Nóra Diána, az Örkény Színház színművésze is, aki nemcsak korabeli újságcikkekből, és szolgálati utasításokból idéz, de elmond néhány trolibuszos verset is. A programsorozat eseményeire a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött.

PestiSracok facebook image

A HajóHíd beszélgetős rendezvénysorozat eddigi rendezvényein többek között olyan témákat érintettek, mint a budapesti metróépítés a Rákosi-korszakban, a zugligeti villamosközlekedés színes múltja, a szocreál vasúti állomások, vagy az Utasellátó története. A havi rendszerességgel jelentkező program házigazdája és a beszélgetések moderátora Legát Tibor újságíró, a Közlekedik. című könyvek szerzője.

A Kossuth gőzös a Duna budapesti szakaszán a legrégebbi ma is látható hajó, amely 1913 és 1976 között közlekedett, 1984 óta pedig műemléki védettség alatt áll, termeiben jelenleg vendéglátóhely működik és a Közlekedési Múzeum kiállítása látható.

fotó:checkmybudapest.com

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.