Pesti Srácok

Velencei Biennálé - Megnyílt a magyar pavilon kiállítása

Velencei Biennálé - Megnyílt a magyar pavilon kiállítása

Várnai Gyula Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításával nyílt meg pénteken az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonja.

MTI

Európa gyakran elfelejti, milyen szerencsés földrész, pedig itt a kultúra olyan koncentrációjában lehet élni, mint a világ kevés más pontján - emlékeztetett a magyar pavilon hivatalos megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hozzátette: akadnak azonban olyan régiók is, ahol éppen a gazdag történelmi múlt rombolása folyik, mint például a Közel-Keleten. A háborúk rombolása idején különösen izgalmas a kiállítás mottója: Békét a világnak!, noha ezt a mondatot egy szovjet típusú diktatúra fogalmazta meg, amely a művészet ellensége volt - figyelmeztetett a miniszter.

Mint felidézte, a magyarok több mint egy évszázada vannak jelen a Velencei Biennálén és olyan alkotásokat hoznak, amelyek fontossá válhatnak más nemzetek számára is. Balog Zoltán szerint a művészek másként közelítenek a valósághoz, mint a politikusok vagy a közgazdászok. A magyar pavilonban most egy olyan alkotást látható, amely a hatvanas évek békeutópiáját és azt vizsgálja, mi lett abból napjainkra. Globális víziót idéz, miközben egy kommunista acélmű homlokzatán ez az üzenet egészen más jelentett, mint most. Mint hangsúlyozta, a művészet néha a történelmi múlt egy-egy darabjának mába emelésével provokál, de ennek segítségével megérthetjük saját múltunkat és jövőnket is.

PestiSracok facebook image

Fabényi Julia nemzeti biztos, a Lumú igazgatója arra emlékeztetett, hogy a zsűri 12 pályázat közül választotta ki Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor projektjét, amely a Velencei Biennálé közönsége számára a legrelevánsabb üzenetet fogalmazza meg. A múzeumvezető köszönetet mondott a magyar kormányzat kiemelt figyelméért is, amely a Velencei Biennálén való magyar jelenlétet kíséri évek óta. Brigitte Franzen, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung ügyvezető igazgatója elmondta: Várnai Gyula kiállítása utópiákról szól, miközben a média, a politika folyton utópiákat vetít elénk. Csakhogy az utópia valami mást jelent, szó szerint nem létező helyet, amely azonban a gondolatok otthona is lehet. Ezt az utoposzt nem veheti el semmilyen hatalom - fejtette ki.

Mint hozzátette, bizonyos történelmi pillanatokban a toposz és utoposz mégis közel állnak egymáshoz: ma például menekültek tömegei vágynak arra, hogy egy utópiában élhessenek. A technológiai forradalom idején még az egész emberiség ugyanazt az utópiát kergette, amely mára elveszett és az utópia végül metaforává alakult: a béke utáni vággyá. Ez az elérhetetlen egy szocialista épület tetején felállított neonfeliratba sűrűsödött - emlékeztetett Brigitte Franzen, köszönetet mondva Várnai Gyulának, amiért az utópiából "egy létező helyet" varázsolt.

A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-1970-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is. Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol. Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre, míg a másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fordul vissza önmagába.

A Láthatatlan városok című videoinstalláció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész, az 5 perc című videomunka mellé pedig az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája került. Chiristine Macel, az idei biennálé főkurátora a Viva Arte Viva című központi kiállításba meghívta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta először került magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba. A nagyközönség számára szombaton nyíló és november 26-ig nyitva tartó seregszemlén idén 86 ország jelentkezik nemzeti kiállítással, és a biennáléhoz városszerte 23 hivatalos kísérőrendezvény is kapcsolódik.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.