Pesti Srácok

Velencei Biennálé - Megnyílt a magyar pavilon kiállítása

Velencei Biennálé - Megnyílt a magyar pavilon kiállítása

Várnai Gyula Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításával nyílt meg pénteken az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonja.

MTI

Európa gyakran elfelejti, milyen szerencsés földrész, pedig itt a kultúra olyan koncentrációjában lehet élni, mint a világ kevés más pontján - emlékeztetett a magyar pavilon hivatalos megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hozzátette: akadnak azonban olyan régiók is, ahol éppen a gazdag történelmi múlt rombolása folyik, mint például a Közel-Keleten. A háborúk rombolása idején különösen izgalmas a kiállítás mottója: Békét a világnak!, noha ezt a mondatot egy szovjet típusú diktatúra fogalmazta meg, amely a művészet ellensége volt - figyelmeztetett a miniszter.

Mint felidézte, a magyarok több mint egy évszázada vannak jelen a Velencei Biennálén és olyan alkotásokat hoznak, amelyek fontossá válhatnak más nemzetek számára is. Balog Zoltán szerint a művészek másként közelítenek a valósághoz, mint a politikusok vagy a közgazdászok. A magyar pavilonban most egy olyan alkotást látható, amely a hatvanas évek békeutópiáját és azt vizsgálja, mi lett abból napjainkra. Globális víziót idéz, miközben egy kommunista acélmű homlokzatán ez az üzenet egészen más jelentett, mint most. Mint hangsúlyozta, a művészet néha a történelmi múlt egy-egy darabjának mába emelésével provokál, de ennek segítségével megérthetjük saját múltunkat és jövőnket is.

PestiSracok facebook image

Fabényi Julia nemzeti biztos, a Lumú igazgatója arra emlékeztetett, hogy a zsűri 12 pályázat közül választotta ki Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor projektjét, amely a Velencei Biennálé közönsége számára a legrelevánsabb üzenetet fogalmazza meg. A múzeumvezető köszönetet mondott a magyar kormányzat kiemelt figyelméért is, amely a Velencei Biennálén való magyar jelenlétet kíséri évek óta. Brigitte Franzen, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung ügyvezető igazgatója elmondta: Várnai Gyula kiállítása utópiákról szól, miközben a média, a politika folyton utópiákat vetít elénk. Csakhogy az utópia valami mást jelent, szó szerint nem létező helyet, amely azonban a gondolatok otthona is lehet. Ezt az utoposzt nem veheti el semmilyen hatalom - fejtette ki.

Mint hozzátette, bizonyos történelmi pillanatokban a toposz és utoposz mégis közel állnak egymáshoz: ma például menekültek tömegei vágynak arra, hogy egy utópiában élhessenek. A technológiai forradalom idején még az egész emberiség ugyanazt az utópiát kergette, amely mára elveszett és az utópia végül metaforává alakult: a béke utáni vággyá. Ez az elérhetetlen egy szocialista épület tetején felállított neonfeliratba sűrűsödött - emlékeztetett Brigitte Franzen, köszönetet mondva Várnai Gyulának, amiért az utópiából "egy létező helyet" varázsolt.

A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-1970-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is. Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol. Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre, míg a másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fordul vissza önmagába.

A Láthatatlan városok című videoinstalláció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész, az 5 perc című videomunka mellé pedig az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája került. Chiristine Macel, az idei biennálé főkurátora a Viva Arte Viva című központi kiállításba meghívta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta először került magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba. A nagyközönség számára szombaton nyíló és november 26-ig nyitva tartó seregszemlén idén 86 ország jelentkezik nemzeti kiállítással, és a biennáléhoz városszerte 23 hivatalos kísérőrendezvény is kapcsolódik.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.