Pesti Srácok

50 millió fontból bővítették a Victoria and Albert Museumot

Pénteken nyílik meg a nagyközönség előtt a londoni Victoria and Albert Museum új bejárati udvara, előcsarnoka és az Európa egyik legnagyobb időszaki kiállítótermeként beharangozott új alagsori galériája az intézmény 49,5 millió fontot felölelő kibővítési munkálatainak eredményeként.

MTI

A londoni építész, Amanda Levete által megálmodott új épületrészek kialakítása a múzeum műemléképületén végrehajtott legnagyobb volumenű változtatás volt az elmúlt több mint száz évben - írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál. A bővítés részeként a múzeum Exhibition Roadon fekvő szárnyán megépült új bejárati udvar a becslések szerint nagyjából 10 százalékkal fogja növelni a múzeum látogatószámát, amely hárommillió volt az elmúlt költségvetési évben. A bejárati kapun áthaladva a látogatók egy enyhén lejtő udvarra érnek, amelyet több mint tízezer, mértékre készült porceláncsempe borít, a múzeum gazdag kerámiagyűjteménye előtti tisztelgés jeleként. Az udvaron egy kávézó található és egy nyílás, amelyen át természetes fény szűrődik be a földalatti kiállítóterembe. Az udvar a Mortimer és Theresa Sackler Alapítvány után kapta a nevét, a szervezet ugyanis 10 millió fonttal járult hozzá a munkálatokhoz.

A tér végén található az új Blavatnik csarnok, amely Len Blavatnik ukrajnai születésű amerikai üzletemberről kapta a nevét, akinek családi alapítványa 5 millió fonttal támogatta a projektet. Az új csarnokból egy elegáns lépcsősor vezet le az alagsorban lévő 1102 négyzetméteres új kiállítóterembe, amely a kibővítést 18 millió fonttal támogató Sainsbury családról kapta a nevét. A bővítési munkálatok negyedik legnagyobb támogatója a lottóalap volt, amely nagyjából 10 millió fontot adományozott a múzeumnak. A megújult térbe szervezett első kiállítás a szeptember 30-án nyíló Opera: Passion, Power and Politics (Opera: Szenvedély, Erő és Politika) című tárlat lesz, amely négy évszázad hét operapremierjét, köztük Mozart Figaro házasságának bécsi (1786), Wagner Tannhäuserének párizsi (1861) és Strauss Salome című operájának drezdai (1905) bemutatóját helyezi a középpontba.

PestiSracok facebook image

Kép: V&A

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.