Arany János nyomában járhatunk a Margitszigeten
Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a Budapesti Nyári Fesztivál és a Petőfi Irodalmi Múzeum különleges irodalmi sétákat szervez a Margitszigeten, Arany életének meghatározó helyszínén. A szálló, ahol Arany János a nyarakat töltötte, a Szabadtéri Színpad területe és a romok mind-mind szerepelnek a "megállók" között, de hallhatunk Arany verseket dalban és prózában is. Az első sétára most vasárnap, július 2-án kerül sor.
061.hu
A Margitsziget árnyas fái alatt akaratlanul is eszünkbe jut Arany János Toldi Miklósa, aki itt vívta párviadalát a cseh Holubárral, és legszebb öregkori versei, az Őszikék, amelyeket kedvenc tölgyfái alatt írt. Bár a kis dunai szigeten nem játszódtak le döntő történelmi események, hazánk és Budapest történetének mégis egyik beszédes múltú színfoltja.
Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a Budapesti Nyári Fesztivál és a Petőfi Irodalmi Múzeum különleges irodalmi sétákat szervez a Margitszigeten, Arany életének meghatározó helyszínén. A költő szobrától induló tematikus túra során az érdeklődők bejárhatják az Arany János által is kedvelt helyszíneket, amelyekhez ismert és kevésbé ismert anekdoták kapcsolódnak: az Őszikék-ciklus verseiben megörökített tölgyektől kezdve a Margitszigetért rajongó írótársak és utódok – Jókai, Krúdy, Madách, Bródy Sándor, Babits, Szerb Antal, Radnóti, Lackfi – emlékezetén át egészen a Nagyszállóig, ahol Arany életének utolsó időszakában élt és alkotott.
1877-től 1882-ben bekövetkezett haláláig a Margitszigeten töltötte nyarait az idősödő, betegeskedő Arany János. Itt születtek az Őszikék című kötet versei, köztük A tölgyek alatt című költemény is. Balogh András: Magyarország nevezetes fái című, a hatvanas években megjelent kövnyvében így ír: „Eredetileg a Sziget kisebb magaslatán állt egy ritka szép koronájú kőrisfa, Arany János legkedvesebb fája. Mindig alatta szeretett volna padot veretni, s mikor látta, hogy kívánsága nem teljesül, csak akkor vonult a tölgyek alá. A szigeti tölgyek azóta viselik a nevét. Itt írta Tölgyek alatt című. versét, mely először Margitsziget címmel 1878-ban a Budapesti Szemlében jelent meg. Mikor a verset írta, mögéje állt József királyi herceg és elolvasva a papírra vetett sorokat, ezt mondta: »Nem jó botanikus«; amely fák alatt ír, azok hársak, odább foglaljon helyet, vagy 10 lépésre vannak innét a tölgyek.” <…> A víztorony mellett áll ma is ez a kőrisfa, a háborúban azonban annyira megsérült a koronája, hogy ma már inkább a monumentális törzs vonja magára a figyelmet.”
A szervezett sétán utunk során muzeológusok és irodalomtörténészek kalauzolnak bennünket, emellett társművészeket saját történeteikkel és alkotásaikkal hozzák közel a Margitszigethez kötődő írónagyságok szellemi örökségét. Arany emlékezetét az énekelt és mondott vers, a tánc, a zene és a színház összművészeti eszközeivel idézkhetjük meg, egyszeri eseményekként a Margitszigeti Szabadtéri Színpad környezetében található műemlékek és természeti kincsek megismerésével.
