Pesti Srácok

Bazi nagy francia lagzik után itt a "Romazuri"

Romazuri címmel játsszák a magyar mozik mától Philippe de Chauveron, a Bazi nagy francia lagzik rendezője új vígjátékát. A történetben Jean-Etienne Fougerole, a felesége szoknyáján csüngő, mérsékelten sikeres, szabadszellemű írónak új könyve jelenik meg, amely a befogadás, a tolerancia és az együttélés aktuális témáját boncolgatja.

MTI

A sztori szerint egy tévévita során egy harcias újságíró felszólítja Fougerole-t, hogy a nagy szavak helyett mutasson példát, és fogadjon be rászorulókat a házába. Az író, a könyv eladásának növekedése reményében megadja címét a műsorban. Másnap azonban nem várt fordulat következik: reggel Fougerole villája előtt egy kilenctagú roma család jelenik meg, amelyet a jómódú család ezek után kénytelen vendégül látni. A vendégeskedés lassan együttéléssé nyúlik, és számtalan olyan változást hoz az elit franciák életébe, amelyeket legvadabb álmaikban sem gondoltak volna.

PestiSracok facebook image

Philippe de Chauveron rendező elmondta, hogy személyesen nem igazán ismerte a cigány kultúrát, de a film jó lehetőséget jelentett számára, hogy jobban belelásson a világukba és bemutassa a francia embereknek is. Mint mondta, a vándorcigányok leginkább az Európai Unió megalakulása utáni években kezdtek nagyobb számban Franciaországba érkezni, ezért az emberek nagy része elég keveset tud róluk, szemben az arab, vagy az afrikai bevándorlókkal, akikkel generációk óta élnek együtt. A film egyes jeleneteit Romániában, ott élő romákkal forgatták, de a főbb szereplők között is voltak roma származású színészek.

Philippe de Chauveron maga is jól ismeri a multikulturális életet, és úgy vélte, a mai világban különösen fontos beszélni az emberek együttélésének problémájáról, azért is, mert ahogy fogalmazott "szomorúak azok az országok, ahol mindenki ugyanolyan". A film erős iróniával mutat be jeleneteket két egymástól teljesen eltérő értékrendű társadalom életéből, de igyekszik felhívni a figyelmet a hasonlóságokra is. A rendező elmondta, a francia társadalomra jellemző, hogy sokszor akár mások számára erős humorral viszonyulnak egy-egy társadalmi vagy kulturális jelenséghez és előszeretettel karikíroznak ki embereket, népeket, helyzeteket, ritkábban magukat is. "Az a jó humor, ami kicsit megkaparja a felszínt" - vélekedett.

A filmben a francia írót Christian Clavier alakítja, akit a Bazi nagy francia lagzik mellett a magyar közönség a Jöttünk, láttunk, visszamennénk filmekben és az Asterix-sorozatban is láthatott. Az író művészfeleségét Elsa Zylberstein, Babikot, a roma családfőt pedig Ary Abittan alakítja. A rendező jelenleg a Bazi nagy francia lagzik folytatásának forgatókönyvén dolgozik.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.