Pesti Srácok

Kétszáz éves a világhírű madridi Prado múzeum

Olyan programokkal készül fennállásának kétszázadik évfordulójára a madridi Prado múzeum, amelyek közelebb hozzák az intézményt a közönséghez - erről Miguel Falomir igazgató beszélt pénteki madridi sajtótájékoztatóján, ahol ismertette a világhírű múzeum ünnepi programtervét.

MTI

Az évfordulós eseménysorozat 2018. november 19-től 2019. december 31-ig tart majd. "Az elképzelésünk az, hogy elérjük a lehető legszélesebb közönséget" - fogalmazott az igazgató. Ennek egyik módja, hogy egy-egy hónapra kölcsönadnak gyűjteményükből műtárgyakat más spanyolországi múzeumoknak, még az észak-afrikai spanyol exklávékba, Ceutába és Melillába is visznek majd műremekeket. A program a Turné Spanyolországban címet kapta. A vándorló Prado elnevezésű akciójuk keretében pedig kamion járja majd az országot, és a múzeumban található egyik leghíresebb festmény, Diego Velázquez Udvarhölgyek című mesterművéről szóló utazótárlatot viszi el a legtávolabbi helyszínekre is.

A hétmillió eurós költségvetésből rendezett évfordulós események között számtalan tárlat szerepel, ezek közül az első a Cirka 1819 nevű kiállítás, amelyen 75 alkotást mutatnak be, körülbelül a múzeum alapításának időszakából. A jövő év novemberétől látható válogatásban mások mellett Goya, Géricault, Turner, Friederich és Delacroix művei szerepelnek. 2019 tavaszán az amszterdami Rijksmuseummal együttműködésben mutatják be a Velázquez, Rembrandt, a spanyol és holland aranykor című kiállítást, majd a Fra Angelico és a firenzei reneszánsz kezdetei elnevezésű tárlatot. Külön kiállítást szentelnek a spanyol Francisco Goya rajzainak, és idősebb Pieter Bruegel flamand festő műveinek is, emellett a főépületben kilenc termet szentelnek XVII. századi flamand és holland szobrászok műveinek, és megnyitják az új, Ión galéria nevű részleget.

PestiSracok facebook image

A bicentenárium alkalmából több szakmai konferenciát is szervez a Prado, emellett koncerteknek is otthont ad az épület, ahol bemutatnak olyan filmeket is, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a múzeumhoz. Ilyen például Milos Forman Goya kísértetei című mozija vagy Fernando Trueba A művész és a modell című alkotása. Meghirdetik továbbá a mikromecenatúra programot is, amellyel bárki a művészet mecénásának érezheti magát egy szerényebb hozzájárulással is. Az akcióban a múzeumnak adományozható maximális összeg 150 euró.

Az eredeti tervek szerint 2019-re el kellett volna készülnie a múzeum bővítésének, amellyel Norman Foster brit sztárépítészt bízták meg. A Pradót összekötik egy közeli, 17. századi épülettel, így a képtár egy 2500 négyzetméteres kiállítótérrel bővül, ám az 2021 végére készül el a jelenlegi tájékoztatás szerint. A madridi Prado a világ legnagyobb és legfontosabb múzeumai közé tartozik, és Spanyolország egyik legjelentősebb közgyűjteménye, amely tavaly több mint 3 millió látogatót fogadott.

Kép: GetYourGuide

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.