Pesti Srácok

Kilencnapos lesz idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál

A korábbi négy helyett idén kilencnaposra bővül a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amelyen a közönség nyolc ország művészeit hallhatja 22 koncerten - közölték hétfőn a szervezők.

MTI

A július 8. és 16. között zajló fesztivál idején a koncertek és a Régizenei Nyári Egyetem égisze alatt szervezett mesterkurzusok mellett kerekasztal-beszélgetés, utcazene, gyermekrendezvények várják a közönséget. Az idei meghívottak Magyarországról, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából, Kanadából és Svájcból érkeznek. A fesztivál fő helyszíne a csíkszeredai Mikó-vár, valamint a város különböző templomai, de lesznek rendezvények a Csíki Moziban, a Márton Áron Főgimnázium dísztermében, köztereken, továbbá kihelyezett koncertek lesznek Székelyudvarhelyen, Gyergyószárhegyen és Brassóban.

PestiSracok facebook image

A szervezők idén ünnepelik a Régizenei Nyári Egyetem tízéves fennállását, amely a régizenei oktatás eredményes fórumává nőtte ki magát. Az idei fesztivál fő tematikáját a reformáció emlékéve adja, így olyan előadókat hívtak meg, akik mind magyar, mind európai vonatkozásban a korra jellemző dallamvilágot szólaltatják meg. A 450 éve született Claudio Monteverdi és a 250 éve elhunyt Georg Philipp Telemann emléke előtt is tisztelegnek, de megemlékeznek Kájoni János halálának 330. évfordulójáról is.

Kiemelt vendég a francia Les Musiciens de Saint-Julen együttes, amely az ír zenére összpontosító műsorát 18. és 19. századi eredeti szövegek és gyűjtemények alapján állította össze. Fellép többek között a nagykárolyi Carmina Renascentia, a csíkszeredai Codex együttes, Erich Türk kolozsvári orgonaművész, a fiatal csíkszeredai és magyarországi zenészekből álló Concerto Spiralis, a német Grundmann Quartett, az olasz Ensemble les Nations együttes, a Kájoni Consort, a Lyceum Consort, valamint a magyarországi Musica Historica.

Jelen lesz a magyar, holland és német zenészekből összeálló Ensemble Cantilene. A zene mellett a tánc is helyet kap, így az idei műsort az olaszországi La Rossignol alkotói társaság fellépése színesíti, amelynek célja a régi táncok és zenék kutatása, népszerűsítése. A Csíkszeredai Régizene Fesztivált először 1980-ban szervezték meg, 2008 óta tagja az Európai Régizene Fesztiválok Hálózatának, 2015-ben pedig elnyerte a legjobb európai fesztiváloknak járó "Europe for Festivals, Festivals for Europe" (EFFE) minősítést, amelyet az intézmény megújított a 2017-2018-as időszakra is.

Fotó: Háromszék

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.