Még az idén megkezdődhet a Néprajzi Múzeum építése
A teljes Liget Budapest projekt 2019-2020-ra készülhet el, a Néprajzi Múzeum építése pedig még az év második felében kezdetét veheti - közölte az Országgyűlés Kulturális bizottságának szerdai ülésén Baán László.
MTI
A Liget Budapest miniszteri biztosa hangsúlyozta: a projekt első számú célja a park megújítása, ezen Persányi Miklós személyében külön miniszteri biztos dolgozik. A Városliget zöldfelülete és a teljes értékű zöldfelülete is bármilyen számítás szerint nőni fog, miközben a lepusztult növényállomány is megújul a Kopaszi-gát és a Várkert Bazár kertépítési munkáit is jegyző Garten Stúdió munkája nyomán - emlékeztetett. Mint hozzátette, számos, az aktív és passzív kikapcsolódást szolgáló létesítmény is része a beruházásnak: kivilágított futókör, új és felújított játszóterek és egy új rózsakert is létesül.
Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ a Városligethez közel, a Szabolcs utcában épül, és elkészültével az érintett közgyűjtemények évtizedes gondjait oldja meg, miközben a 13. kerületet is egy új parkkal gazdagítja. Szintén a Liget projekthez kapcsolódik a komáromi Csillagerőd megújítása, ide többek között a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteménye kerül - számolt be. Baán László közölte: a Szépművészeti Múzeum is megújul az év végére, így a 70 éve bezárt Román csarnokot visszakaphatja a közönség, több kisebb, eddig elzárt térrel és számos új funkcióval együtt. Az év második felétől megkezdik a rossz állapotú Olof Palme Ház rekonstrukcióját is.
A Közlekedési Múzeum világháborúban megsérült épülete a rekonstrukció után a Magyar Innováció Házának ad otthont, köszönhetően annak, hogy a kormány egy új Közlekedési Múzeum felépítése mellett döntött, barnamezős beruházásban. A Fővárosi Városligeti Színház szecessziós épületét 1952-ben bontatta le a Rákosi-rezsim; a teátrumot az eredeti tervek szerint építik újjá gyermek- és ifjúsági színházként, miután kialakították a Városliget közlekedési struktúráját. A Néprajzi Múzeum nemzetközi tervpályázaton győztes épületének kiviteli tervei az év közepére készülnek el, így 2018 második felében kezdődhet a beruházás.
A Magyar Zene Háza - Bartók Központ a világhírű Fudzsimoto Szú tervei alapján épül a régi Hungexpo-irodaházak helyén; a generálkivitelézre vonatkozó közbeszerzés jelenleg folyamatban van, ennek eredménye ősszel várható, az épület 2019-re készülhet el. Szintén japán iroda, a Pritzker-díjas SANAA tervezi az Új Nemzeti Galériát a Petőfi Csarnok helyére. A ház kivitelezési tervei az év második felére születnek meg, a beruházás 2018-ban indulhat, míg a Fővárosi Állat- és Növénykert Pannon Parkja szintén 2019-re lehet készen.
Az egész projekt a parkrekonstrukcióval együtt 2019-2020-ra fejeződhet be, Európa egyik legnagyobb kulturális fejlesztéseként - zárta beszámolóját a miniszteri biztos. Ikotity István (LMP) többek között arról érdeklődött, mekkora lesz a beruházás összesített költségvetése, Kunhalmi Ágnes (MSZP) pedig jelezte: túl gyakran változik a projekt tartalma, miközben a budapestiek 70 százaléka nem támogatná "Budapest egyik zöld tüdejének" beépítését, ráadásul a főváros számos rozsdaövezetére ráférne a fejlesztés.
Kucsák László (Fidesz) fontos elemként emelte ki, hogy a felszíni beépítettség nem fog növekedni a Városligetben, míg Farkas Gergely (Jobbik) a Regnum Marianum-emlékhelyről érdeklődött és az 1956-os emlékmű elbontását szorgalmazta. Szabó Szabolcs (független) úgy vélte, hogy a lepusztult állapotban lévő Városligetet fel kell újítani, nem értett azonban egyet múzeumok építésével. Baán László válaszában közölte: a projekt teljes költségvetése 220 milliárd forint lesz, az eredetileg tervezett 200 milliárdhoz képest. Ha a kormány tűzzel-vassal ragaszkodna az eredeti tervekhez, azért kritizálnák, ezzel szemben több száz véleményt építettek be a projektbe - mondta el.
Mint felidézte, a Városligetbe 150 éve kezdtek intézményeket telepíteni, ezért lehet ma a leglátogatottabb budapesti park, szemben például a több fával rendelkező, de sokkal kevesebb embert vonzó Népligettel. Baán László közölte, nincs olyan számítási módszer, amely alapján ne nőne akár a zöldfelület, akár a teljes értékű zöldfelület a ma egyharmadában lebetonozott parkban; a Garten Studio kertépítészeti pályázata ezt világosan mutatja.
A Városliget száz éve a főváros kulturális-rekreációs zónájaként működik, ma is tele van múzeumokkal, közintézményekkel. Ezért ez Budapest egyetlen olyan területe, ahol egy kulturális beruházásnak esélye van a megtérülésre nemzetgazdasági szinten; ezt a KPMG tanulmánya is alátámasztja - emlékeztetett. Mint kiemelte, a budapestiek arra a kérdésre válaszoltak elutasítóan, hogy támogatnák-e a Városliget beépítését; ám ugyanannak a közvélemény-kutatónak a mérése alapján a projekt konkrét terveit 70 százalékuk támogatja.
A miniszteri biztos elmondása szerint a Regnum Marianum-emlékhely és -emlékjel továbbra is a projekt része.
Baán László emlékeztetett: mióta az állami tulajdonú Városliget Zrt. kezeli a Ligetet, kétszer akkor forrás jut a parkfenntatásra.
Fotó: Liget Budapest Projekt
