Pesti Srácok

Képzőművészeti filmekkel indítja az őszt az Uránia

Nyolc alkotás, köztük hat új bemutató szerepel az Uránia Nemzeti Filmszínház képzőművészeti filmkínálatában a szeptemberben induló 2017/2018-as évadban. A filmekben többek között Michelangelo, Canaletto, Cézanne, az amerikai impresszionisták vagy a brit David Hockney művészete is megelevenedik.

MTI

A tavasszal már sikerrel bemutatott Monet-portré, az Én, Calude Monet szeptemberi ismétlése után, október 1-jén jön az évad első újdonsága: a British Museum Hokuszai-kiállításának anyagából készült Hokuszai - A nagy hullámon túl című film. Kacusika Hokuszai, a 18-19. században élt japán festő nagy hatással volt Monet, Van Gogh és Picasso munkásságára is. Egy életen keresztül vizsgálta embertársait, megszállottan kutatta a természetet és a spirituális tanokat, és tanulmányaihoz legtöbbször a Fudzsi vulkán képét használta háttérnek.

PestiSracok facebook image

Szintén októberben, a rendkívül látványos Exhibition on Screen sorozat részeként lesz látható az ősz egyik legjobban várt társművészeti mozidarabja, a Michelangelo - Szerelem és halál, amely a reneszánsz egyik legnagyobb alkotóművészének életét és munkásságát tárja fel részletekbe menően - olvasható az Uránia MTI-hez eljutatott közleményében.

November elején a Londoni Buckingham Palota Canaletto-kiállítását feldolgozó mozifilmet láthatja a budapesti közönség. Kevesen tudják, hogy a világ legnagyobb Canaletto-műegyüttese nem Olaszországban, hanem az angol királyi kollekcióban található, ami annak köszönhető, hogy III. György király 1762-ben majdnem egy tételben megvásárolta John Smith velencei brit konzulnak, a festő legfőbb közvetítőjének gyűjteményét. Ebbe a páratlan anyagba enged bepillantást a Phil Grabsky, az Exhibition on Screen sorozat kitalálója által rendezett film.

Karácsony előtt egyetlen alkalomra visszatér a filmszínházba egy korábban nagy sikerrel játszott darab, a British Museum viking kiállításáról készült Vikingek - Élet és legenda. A másfél órás opuszban többek között Neil MacGregor, a British Museum igazgatója tárja fel a nézők előtt, hogyan hoztak létre a vikingek egy négy kontinenst érintő, összetett nemzetközi kereskedelmi hálózatot, emellett a nyelvükön, a költészetükön és a hagyományaikon keresztül a titokzatos nép mindennapjaiba is betekintést nyerhet a közönség.

Januárban vetítik a Festői kertek - Amerikai impresszionizmus című alkotást, amely a Florence Griswold Múzeum rendkívül népszerű kiállítása alapján készült. A múzeum Connecticutban található, Griswold egykori birtokán, amelyet az "amerikai Barbizonnak" is neveznek. A birtok körül jött létre a 20. század legelején az Old Lyme művésztelep. Nyaranta itt bérelt szobát és dolgozott Henry Ward Ranger, Childe Hassam, Willard Metcalf és William Henry Howe, Matilda Browne, a Longacre-nővérek és Ellen Axson Wilson is, Woodrow Wilson elnök első felesége, akiket a filmből közelebbről is megismerhet a közönség.

Februárban a modern festészet irányába nyit az évad: ekkor vetítik a David Hockneyről, Nagy-Britannia jelenleg talán legelismertebb képzőművészéről szóló Exhibition on Screen epizódot. A film a londoni Királyi Művészeti Akadémia 2012-es és a művész Los Angeles-i műtermében megrendezett 2016-os kiállításokat dolgozza fel. Előbbi a mester hatalmas tájképeiről szólt, utóbbin pedig a Los Angeles-i művészvilág tagjairól és hétköznapi emberekről festett portréit mutatta be, köztük olyanokét, mint John Baldessari képzőművész vagy Berry Humphries komikus. A képzőművészeti film révén a jelenkori művészet egyik legnagyobb alakjának titkai tárulnak fel, részben a művész saját előadásában.

A közlemény szerint az évad utolsó képzőművészeti filmújdonságaként 2018 márciusában a modern festészet atyjáról, Cézanne-ról láthatnak portréfilmet az érdeklődők. A Cézanne - Egy élet portréi című alkotás az Aix-en-Provence-i művész nagyközönség előtt kevéssé ismert arcképfestői munkásságát mutatja be, egyúttal a portrék által életének legfontosabb szereplőivel is megismertet. A film alapjául szolgáló tárlat idén nyáron nyílt a párizsi Musée d'Orsay-ban, az ősz folyamán Londonban, a National Portrait Galleryben, 2018 első felében pedig Washingtonban mutatkozik be.

fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)