Pesti Srácok

Monet tavirózsái még ma is nyílnak

Pontosan 90 éve nyitották meg Claude Monet Vízililiomok című kiállítását Párizsban, az ihletet az impresszionista francia festő a színes tavirózsáktól kapta, amelyeket ma is százával termesztenek egy délnyugat-franciaországi kertészetben.

MTI

Az 1889-es párizsi világkiállításon minden szem a Gustave Eiffel építette különös fémtoronyra irányult, a virágok szerelmese, Claude Monet viszont a Trocadéro medencéit bámulta. Teljesen szokatlan virágok vonták magukra a figyelmét: sárga, rózsaszín, piros tavirózsák, más néven vízililiomok. "Elfeledkeztünk arról, hogy a 19. század végéig az egyetlen, Európában honos vízililiom, a Nymphaea alba, fehér volt. Kizárólag itt, a Latour-Marliac kertészetben keresztezett trópusi fajtáknak köszönhetően jelentek meg az európai éghajlatnak ellenálló színes tavirózsák" - magyarázta Robert Sheldon francia-amerikai állampolgár, a Lot-et-Garonne megyei Le Temple-sur-Lot-ban lévő kertészet tulajdonosa.

PestiSracok facebook image

A felfedezés Joseph Bory Latour-Marliac-nak (1830-1911), egy tehetős helyi család kertészkedni szerető leszármazottjának köszönhető. Miután mintegy tíz éven át kísérletezett a falusi fehér vízililiom és a gyűjtőktől vásárolt trópusi színes tündérrózsák keresztezésével, végre valóra válthatta álmát. "1870 és 1880 között 19 változatot hozott létre. Valamennyit bemutatta az 1889-es világkiállításon, ahol első díjat kapott kategóriájában" - mesélte Robert Sheldon, aki szerint feltételezik, hogy Monet ekkor fedezte fel a színes vízililiomokat.

A japán híd Latour-Marliac kertészetében

"Ekkor még nem volt meg a vízikertje (a normandiai) Givernyben. Mihelyst megépítette, megrendelést küldött Latour-Marliac-nak. A kertészet levéltárában megvannak a Claude Monet-nak küldött számlák" - mondta Robert Sheldon, hozzátéve, hogy abban az időben a festőnek az elsők között volt vízikertje. A giverny-i kert jól ismert: az impresszionista festő több mint 30 éven át merített belőle ihletet, egészen 1926-ban bekövetkezett haláláig. Ebből az ihletből született meg a közel 300 képet magába foglaló világhírű Vízililiomok sorozat, amelyből nyolc hatalmas festményt a párizsi Orangerie múzeumban őriznek 1927 óta.

A Franciaországban letelepedett marketingtanár 15 éve vette meg a kertészetet egy brit házaspártól, amely 1991-ben szerezte meg azt a Latour-Marliac családtól. Évente több mint 15 ezer látogató sétál a 2 hektáros területen, amely 300-féle vízililiomával elnyerte a különleges francia növénygyűjteményeket számon tartó francia CCVS szervezet "nemzeti gyűjtemény" címét.

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.