Pesti Srácok

Monet tavirózsái még ma is nyílnak

Pontosan 90 éve nyitották meg Claude Monet Vízililiomok című kiállítását Párizsban, az ihletet az impresszionista francia festő a színes tavirózsáktól kapta, amelyeket ma is százával termesztenek egy délnyugat-franciaországi kertészetben.

MTI

Az 1889-es párizsi világkiállításon minden szem a Gustave Eiffel építette különös fémtoronyra irányult, a virágok szerelmese, Claude Monet viszont a Trocadéro medencéit bámulta. Teljesen szokatlan virágok vonták magukra a figyelmét: sárga, rózsaszín, piros tavirózsák, más néven vízililiomok. "Elfeledkeztünk arról, hogy a 19. század végéig az egyetlen, Európában honos vízililiom, a Nymphaea alba, fehér volt. Kizárólag itt, a Latour-Marliac kertészetben keresztezett trópusi fajtáknak köszönhetően jelentek meg az európai éghajlatnak ellenálló színes tavirózsák" - magyarázta Robert Sheldon francia-amerikai állampolgár, a Lot-et-Garonne megyei Le Temple-sur-Lot-ban lévő kertészet tulajdonosa.

PestiSracok facebook image

A felfedezés Joseph Bory Latour-Marliac-nak (1830-1911), egy tehetős helyi család kertészkedni szerető leszármazottjának köszönhető. Miután mintegy tíz éven át kísérletezett a falusi fehér vízililiom és a gyűjtőktől vásárolt trópusi színes tündérrózsák keresztezésével, végre valóra válthatta álmát. "1870 és 1880 között 19 változatot hozott létre. Valamennyit bemutatta az 1889-es világkiállításon, ahol első díjat kapott kategóriájában" - mesélte Robert Sheldon, aki szerint feltételezik, hogy Monet ekkor fedezte fel a színes vízililiomokat.

A japán híd Latour-Marliac kertészetében

"Ekkor még nem volt meg a vízikertje (a normandiai) Givernyben. Mihelyst megépítette, megrendelést küldött Latour-Marliac-nak. A kertészet levéltárában megvannak a Claude Monet-nak küldött számlák" - mondta Robert Sheldon, hozzátéve, hogy abban az időben a festőnek az elsők között volt vízikertje. A giverny-i kert jól ismert: az impresszionista festő több mint 30 éven át merített belőle ihletet, egészen 1926-ban bekövetkezett haláláig. Ebből az ihletből született meg a közel 300 képet magába foglaló világhírű Vízililiomok sorozat, amelyből nyolc hatalmas festményt a párizsi Orangerie múzeumban őriznek 1927 óta.

A Franciaországban letelepedett marketingtanár 15 éve vette meg a kertészetet egy brit házaspártól, amely 1991-ben szerezte meg azt a Latour-Marliac családtól. Évente több mint 15 ezer látogató sétál a 2 hektáros területen, amely 300-féle vízililiomával elnyerte a különleges francia növénygyűjteményeket számon tartó francia CCVS szervezet "nemzeti gyűjtemény" címét.

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.