Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Monet tavirózsái még ma is nyílnak

‎ 061.hu 2017. augusztus 31. 10:30

Pontosan 90 éve nyitották meg Claude Monet Vízililiomok című kiállítását Párizsban, az ihletet az impresszionista francia festő a színes tavirózsáktól kapta, amelyeket ma is százával termesztenek egy délnyugat-franciaországi kertészetben.

MTI

Az 1889-es párizsi világkiállításon minden szem a Gustave Eiffel építette különös fémtoronyra irányult, a virágok szerelmese, Claude Monet viszont a Trocadéro medencéit bámulta. Teljesen szokatlan virágok vonták magukra a figyelmét: sárga, rózsaszín, piros tavirózsák, más néven vízililiomok. "Elfeledkeztünk arról, hogy a 19. század végéig az egyetlen, Európában honos vízililiom, a Nymphaea alba, fehér volt. Kizárólag itt, a Latour-Marliac kertészetben keresztezett trópusi fajtáknak köszönhetően jelentek meg az európai éghajlatnak ellenálló színes tavirózsák" - magyarázta Robert Sheldon francia-amerikai állampolgár, a Lot-et-Garonne megyei Le Temple-sur-Lot-ban lévő kertészet tulajdonosa.

PestiSracok facebook image

A felfedezés Joseph Bory Latour-Marliac-nak (1830-1911), egy tehetős helyi család kertészkedni szerető leszármazottjának köszönhető. Miután mintegy tíz éven át kísérletezett a falusi fehér vízililiom és a gyűjtőktől vásárolt trópusi színes tündérrózsák keresztezésével, végre valóra válthatta álmát. "1870 és 1880 között 19 változatot hozott létre. Valamennyit bemutatta az 1889-es világkiállításon, ahol első díjat kapott kategóriájában" - mesélte Robert Sheldon, aki szerint feltételezik, hogy Monet ekkor fedezte fel a színes vízililiomokat.

A japán híd Latour-Marliac kertészetében

"Ekkor még nem volt meg a vízikertje (a normandiai) Givernyben. Mihelyst megépítette, megrendelést küldött Latour-Marliac-nak. A kertészet levéltárában megvannak a Claude Monet-nak küldött számlák" - mondta Robert Sheldon, hozzátéve, hogy abban az időben a festőnek az elsők között volt vízikertje. A giverny-i kert jól ismert: az impresszionista festő több mint 30 éven át merített belőle ihletet, egészen 1926-ban bekövetkezett haláláig. Ebből az ihletből született meg a közel 300 képet magába foglaló világhírű Vízililiomok sorozat, amelyből nyolc hatalmas festményt a párizsi Orangerie múzeumban őriznek 1927 óta.

A Franciaországban letelepedett marketingtanár 15 éve vette meg a kertészetet egy brit házaspártól, amely 1991-ben szerezte meg azt a Latour-Marliac családtól. Évente több mint 15 ezer látogató sétál a 2 hektáros területen, amely 300-féle vízililiomával elnyerte a különleges francia növénygyűjteményeket számon tartó francia CCVS szervezet "nemzeti gyűjtemény" címét.

Kapcsolódó témák
claude monet
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.