Pesti Srácok

Nézz rám, tizedes! – A Csábítás című filmről

Csábítás című filmet talán nem is 35-ös celluloidra, hanem textilre forgatta a szebb napokat is látott Sofia Coppola. Az amerikai polgárháború idején játszódó kosztümös mozi fényköltészetét a kiváló Sutyi is megkomponálta volna, miközben a történetmesélés alig lép túl egy angol kosztümös tévéfilm esztétikáján, aminek képi beállításait jórészt vastag fatörzsek és lombok keretezik, így aztán olyan benyomásunk támadhat, mintha egy 1971-ben készített mátrafüredi szuvernírt néznek.

PZL – 061.hu

Ráadásul Thomas Cullinen regényét Coppolának sikerült annyira lecsupaszítania, hogy a végén nem lett belőle más, mint egy feminista kamaradarab, egy olyan bosszúszínház, ahol csak azért mutatják szűrt fényekkel megörökített kertet, hogy ne legyen klausztrofóbiánk a három szobában és egy étkezőben játszódó filmtől. Az amerikai polgárháború idején járunk, de ez csak egy információ, valójában bármelyik kor megfelelne a történetnek, magáról a háborúról, a korról, a korszakhatárról nem tudunk meg semmit. Egy elzárt klasszicista kúriában vagyunk, egy bentlakásos lánynevelő iskolában, ahová behallatszódik a közeli háború ágyúrobaja, de az épületet mégsem a csaták zavarják fel, hanem egy sebesült katona, az önimádó McBurney tizedes, akinek sármjából sokáig semmit nem érzékelünk.

PestiSracok facebook image

A szerepét az első fél órában játszhatta volna egy ágyra terített kabát is, mégis azonnal összezavarta a különböző életszakaszokban járó hölgyek hormonháztartását. Jack Nicolson, vagy az 1971-es a Don Siegel-féle adaptációban Clint Eastwod sokkal izgalmasabban hozta a hódító héroszt, de ezt már csak mellékesen jegyezzük meg. A filmből, melynek szándéka szerint egy afféle művészi kosztümös thriller, hiányzik a feszültség, ami azért is meglepő, mert öt különböző életkorú nő kezd el egyik pillanatról a másikra konkurálni egymással. A nőiség teljes arzenálját kéne bemutatniuk, de csak egyre csinosabb ruhákat látunk, és egyre fényesebb ékszereket, elmarad a női varázslat, ami talán összefügg azzal is, hogy a film valóban egy feminista kasztrálás, ahol a rendezőnek nem volt kedve megmutatni az ösztöneikben, magányukban kiszolgáltatott nők tévelygéseit.

A filmből hiányzik az érzékiség is, miközben a címe: Csábítás. Anno az Egy tiszta nőben, vagy a Lady Chatterly szeretőjében is sokkal érzékletesebben mutatták fel a rendezők a természeti táj és az érzékiség egymásra játszását, itt egy halovány köszörülés utal az ösztönök mélyvilágára, a filmnek gyakorlatilag nincs szimbolikája, afféle történeti illusztráció, egy hangoskönyv hosszúra nyújtott promó klipje. A Csábítás lélektanilag sem hiteles, hiszen ha valakit egy közösség feláldoz, annak szerelme felolázad a vélt igazságtalanság ellen, nem pedig csak lakonikusan tudomásul veszi, hogy vége az álmainak.


A tizedesből kitörni vágyó fenevad sincs kiugrasztva, mert ugyan ki ijed meg egy néhány faliképet összetörő, bicegő, erőtlen férfitől… A különböző generációkat képviselő, egymással rivalizáló nők csoportdinamikáját izgalmasabban írják le az egyetemi jegyzetek, mint a Csábítás című mozi, amihez minden adott volt, a tehetséges rendező, a kiváló könyv, a remek színészgárda, a végeredmény mégsem lett több a klasszikus francia regényekből készült, kizárólag DVD-forgalmazásra gyártott iparos munkáknál.

Képek: UIP

Csábítás
amerikai film
rendezte: Sofia Coppola
szereplők: Elle Fanning, Nicole Kidman, Kirsten Dunst, Angourie Rice, Colin Farrell
Bemutató: 2017. szeptember 7.
Forgalmazó: UIP-Duna Film

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.