Pesti Srácok

Nézz rám, tizedes! – A Csábítás című filmről

Csábítás című filmet talán nem is 35-ös celluloidra, hanem textilre forgatta a szebb napokat is látott Sofia Coppola. Az amerikai polgárháború idején játszódó kosztümös mozi fényköltészetét a kiváló Sutyi is megkomponálta volna, miközben a történetmesélés alig lép túl egy angol kosztümös tévéfilm esztétikáján, aminek képi beállításait jórészt vastag fatörzsek és lombok keretezik, így aztán olyan benyomásunk támadhat, mintha egy 1971-ben készített mátrafüredi szuvernírt néznek.

PZL – 061.hu

Ráadásul Thomas Cullinen regényét Coppolának sikerült annyira lecsupaszítania, hogy a végén nem lett belőle más, mint egy feminista kamaradarab, egy olyan bosszúszínház, ahol csak azért mutatják szűrt fényekkel megörökített kertet, hogy ne legyen klausztrofóbiánk a három szobában és egy étkezőben játszódó filmtől. Az amerikai polgárháború idején járunk, de ez csak egy információ, valójában bármelyik kor megfelelne a történetnek, magáról a háborúról, a korról, a korszakhatárról nem tudunk meg semmit. Egy elzárt klasszicista kúriában vagyunk, egy bentlakásos lánynevelő iskolában, ahová behallatszódik a közeli háború ágyúrobaja, de az épületet mégsem a csaták zavarják fel, hanem egy sebesült katona, az önimádó McBurney tizedes, akinek sármjából sokáig semmit nem érzékelünk.

PestiSracok facebook image

A szerepét az első fél órában játszhatta volna egy ágyra terített kabát is, mégis azonnal összezavarta a különböző életszakaszokban járó hölgyek hormonháztartását. Jack Nicolson, vagy az 1971-es a Don Siegel-féle adaptációban Clint Eastwod sokkal izgalmasabban hozta a hódító héroszt, de ezt már csak mellékesen jegyezzük meg. A filmből, melynek szándéka szerint egy afféle művészi kosztümös thriller, hiányzik a feszültség, ami azért is meglepő, mert öt különböző életkorú nő kezd el egyik pillanatról a másikra konkurálni egymással. A nőiség teljes arzenálját kéne bemutatniuk, de csak egyre csinosabb ruhákat látunk, és egyre fényesebb ékszereket, elmarad a női varázslat, ami talán összefügg azzal is, hogy a film valóban egy feminista kasztrálás, ahol a rendezőnek nem volt kedve megmutatni az ösztöneikben, magányukban kiszolgáltatott nők tévelygéseit.

A filmből hiányzik az érzékiség is, miközben a címe: Csábítás. Anno az Egy tiszta nőben, vagy a Lady Chatterly szeretőjében is sokkal érzékletesebben mutatták fel a rendezők a természeti táj és az érzékiség egymásra játszását, itt egy halovány köszörülés utal az ösztönök mélyvilágára, a filmnek gyakorlatilag nincs szimbolikája, afféle történeti illusztráció, egy hangoskönyv hosszúra nyújtott promó klipje. A Csábítás lélektanilag sem hiteles, hiszen ha valakit egy közösség feláldoz, annak szerelme felolázad a vélt igazságtalanság ellen, nem pedig csak lakonikusan tudomásul veszi, hogy vége az álmainak.


A tizedesből kitörni vágyó fenevad sincs kiugrasztva, mert ugyan ki ijed meg egy néhány faliképet összetörő, bicegő, erőtlen férfitől… A különböző generációkat képviselő, egymással rivalizáló nők csoportdinamikáját izgalmasabban írják le az egyetemi jegyzetek, mint a Csábítás című mozi, amihez minden adott volt, a tehetséges rendező, a kiváló könyv, a remek színészgárda, a végeredmény mégsem lett több a klasszikus francia regényekből készült, kizárólag DVD-forgalmazásra gyártott iparos munkáknál.

Képek: UIP

Csábítás
amerikai film
rendezte: Sofia Coppola
szereplők: Elle Fanning, Nicole Kidman, Kirsten Dunst, Angourie Rice, Colin Farrell
Bemutató: 2017. szeptember 7.
Forgalmazó: UIP-Duna Film

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.