Pesti Srácok

Végre elkezdődött az Avatar 2 forgatása

James Cameron kivételes helyzetben van: mindazok alapján, amit rendezőként és producerként lerakott az asztalra Hollywoodban, az alkotókkal általában türelmetlen és szigorú filmstúdiók - a biztos megtérülés reményében - tiszteletben tartják és elfogadják szokatlan munkamódszereit. A maximalista rendező egyetlen filmjének előkészületeire sem fordított annyi időt, mint az Avatar folytatásáéra, amelynek forgatása a héten végre hivatalosan is elindult. A négy tervezett film jeleneteitegyetlen etapban rögzítik, költségvetésük hasonlóan brutális lesz, mint az első rész bevétele volt.

MP - 061.hu

James Cameron összesen négy film készítésére kapott megbízást, az összköltségvetése pedig az egymilliárd dollárt is elérheti, ami felér 10-15 hollywoodi szuperprodukció büdzséjével. A 2007-es Avatar minden idők legnagyobb, 2.8 milliárd dolláros bevételét produkálta, így érthető, miért nem sürgetik az előkészületekkel a Terminátor 1-2, az Aliens, A mélység titka és a mindenkori bevételi lista második helyén tanyázó Titanic rendezőjét. Az Avatar 2 a tervek szerint 2020. decemberében, az Avatar 3 egy évvel később, az Avatar 4 2024 decemberében, az Avatar 5 pedig 2025 karácsonya előtt landol a mozikban.

PestiSracok facebook image
Összeállt a stáb

Cameron korábbanm elárulta, hogy az Avatar-folytatásokban az első rész szinte összes fontosabb szereplője visszatér, arra azonban nem adott magyarázatot, hogy Sam Worthington, Zoe Saldana, Joel David Moore és Matt Gerald értelemszerű szerepeltetése mellett hogyan maradhatnak játékban azok a színészek, akiknek karaktere az első részben elhalálozott. Először Sigourney Weaver, majd a főantagonista, Stephen Lang csatlakozását jelentették be. Arról sincs egyelőre információ, miként lesz az alapfilm kegyetlen katonatisztje az összes rész főgonosza.

Fotó: Empire

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.