Pesti Srácok

Európa legjobb tévéfilmje lett Tasnádi István Memo című filmje

Európa legjobb televíziós filmjének választották Tasnádi István író-rendező Memo című filmjét a pénteken véget ért Prix Europa fesztiválon. Teljesen meg vagyok lepve és le vagyok döbbenve, hogy mi kaptuk ezt a díjat. Ez azt jelenti, hogy Európa legjobb televíziós filmje a Memo – mondta a rendező péntek este, a díjátadó után.

MTI

A Prix Europa a kontinens legnagyobb olyan fesztiválja, amely három médium európai terméséből ad válogatást. A minden évben október harmadik hetében megrendezett berlini fesztivál összesen 14 kategóriában díjazza az európai televíziós, rádiós és online műsorkészítőket és alkotásaikat.

PestiSracok facebook image

Tasnádi István elmondta, hogy Európából több mint száz filmet neveztek a televíziós film kategóriába, amelyek közül 22 jutott be a döntőbe. A legjobbak közül az alkotókból álló zsűri választotta ki a nyertest.

Meg kellett nézni egymás filmjeit, majd vitáztunk róla és szavaztunk. Elmondta, hogy a tavaly bemutatott Memo – amelynek forgatókönyvét is ő írta – az első filmje, és csak most kezdte el fesztiválkörútját, de bízik abban, hogy sok helyen bemutatják, és ez az elismerés újabb fesztiválmeghívásokat is jelent majd.

Nagy szükség van az ilyen díjakra, hogy felhívja a figyelmet egy filmre, hogy valamiért más, különleges, értéket képvisel. Egy díjazott filmre jobban odafigyelnek, mintha csak néhányszor lemegy egy tévécsatornán. A csütörtöki vetítésig Tasnádi István nem is számított rá, hogy ennyire jól szerepelnek majd.

Nagyon pozitív kritikát kaptam a zsűritől, nem is akartam hinni a fülemnek. Zárszóként a finn korelnök azt mondta: megint bebizonyosodott, hogy Magyarország mekkora filmes nemzet. Ekkor azt éreztem, hogy leesek a székről. A szakemberek kiemelték a történet drámaiságát, a színészi játékot, a film atmoszféráját, a vágást és a képeit egyaránt.

Azt mondták, olyan világba visz el, és tart ott másfél óráig, ami ritka filmes élmény. A filmdráma, amelyet tavaly októberben a Duna televízióban mutattak be, és amely idén márciusban elnyerte a tévéfilmek kategóriájában a legjobb forgatókönyvért járó Magyar Filmdíjat is, egy ambiciózus pszichiáterről, Lónyai Péterről szól, aki a ritka mentális elváltozás, a hipermnézia jellemzőit kutatja, hogy ezáltal meg tudja gyógyítani Alzheimer-kórban szenvedő édesapját. A film producere Kálomista Gábor, a főbb szerepekben Lengyel Tamás, Molnár Áron, Haumann Péter és Holecskó Orsolya látható.

Azt remélem, hogy komoly figyelem fog irányulni erre a filmre, és eljut oda, amit megérdemel. Szerintem egy erős történet, és amit a színészek nyújtanak benne, Haumann Péter, Molnár Áron és Lengyel Tamás, az egészen ritka és kivételes – mesélte a rendező.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)