Pesti Srácok

Kanadai alkotás győzött a szolnoki tudományos filmfesztiválon

A Létfontosságú kötelék című, Kanada legforgalmasabb szervátültető központjában készült közel egy órás dokumentumfilm kapta az első díjat a vasárnap zárult szolnoki nemzetközi tudományos filmfesztiválon. Magyar alkotóknak egy harmadik helyet, és egy elismerő oklevelet ítélt oda a háromtagú zsűri.

MTI

Demeter István fesztiváligazgató a szombat esti díjkiosztóról elmondta: az első helyre rangsorolt filmet a kanadai Niobe Thompson rendezte, és külön erénye, hogy példátlanul valós képet tár a nézők elé a műtétekről, az intenzív osztályi kezelésekről, s arról, hogy a transzplantációs várólistán szereplő és intenzív osztályon lévő betegek mivel szembesülnek. A második díjjal a francia Jean-Christophe Ribotot jutalmazták a Rosetta - Egy üstökös emlékei című filmjéért, amely egy missziónak a Rosette üstökösön végzett kutatásait mutatja be.

PestiSracok facebook image

A harmadik díjat megosztva Tasnádi István, egy különleges és ritka betegséget, a hiperamnéziát kutató filmje, a Memo című, valamint a német Aleksandra Sorgenicht az Óceáni hősnők - Alison Kock című filmjéért vehette át. Elismerő oklevélben részesült Török Zoltán, a Lemming - A messzi észak aprócska ura és a lengyel Krystian Matysek a Mézvadászok című alkotásáért.

A fesztivál díjkiosztóján bejelentették: az első díjat elnyerő alkotás producere, Rosvita Dransfeld írásban lemondott a pénzjutalomról, ezért a pénzt a zsűri döntése alapján 50-50 százalékos arányban Lerner Balázs, illetve Balázs Gergely kapta a Budapest Inferno: A Molnár János-barlang titka valamint A dunavirág mentőakció című filmjéért.

Az október 12-én kezdődött, négy napos fesztiválra 11 országból 200 filmet neveztek, amelyből 26-ot a versenykategóriában, 9-et pedig a versenyen kívüli panoráma szekcióban vetítettek le. Vasárnap, a filmszemle utolsó napján a díjnyertes filmek ismét megtekinthetők.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)