Pesti Srácok

Arany János még mindig sláger

A reformáció hatása a magyar nyelvre és Arany János munkássága a magyar nyelv napja idei központi témái, amelynek kiemelkedő debreceni és nagyszalontai eseménye lesz, amikor a Református Kollégium Oratóriumában, illetve a nagyszalontai Csonkatorony mellett több száz diák együtt szavalja el Arany János A legszebb virág című versét.

MTI

"Amíg magyarul beszélünk, tudjuk kik vagyunk" - utalt az anyanyelv identitásunkat is meghatározó szerepére Jantyik Zsolt, a helyi programokat koordináló Debreceni Művelődési Központ igazgatója. Kustár Zoltán, a debreceni Református Kollégium igazgatóságának elnöke azt mondta: az 500 éves reformáció legfontosabb programjának nevezte, hogy minden ember anyanyelven olvashasson Bibliát.

PestiSracok facebook image

Utalt arra, hogy a magyar nyelven megjelent szentírás az irodalmi nyelv alapja is lett, s az 1538 óta működő Református Kollégium - ahol két éven át Arany János is tanult - lelkészi és tanítóképző intézményei a magyar nyelv oktatásának fontos helyszínei voltak. Ezért is lesz az ünnep kiemelt eseményének, a közös versmondásnak a helyszíne a kollégium Oratóriuma - mondta.

Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke hozzátette: a debreceni diákokkal együtt szavalják majd Arany János A legszebb virág című versét a helyi gimnázium tanulói, az óvodások pedig egy budapesti intézmény óvodásaival egy időben mondanak el közösen agy Arany-verset november 13-án, a magyar nyelv napján. Jantyik Zsolt azt is elmondta, hogy Nagyszalonta mellett Balatonfüred is kapcsolódik a debreceni eseményekhez: a Balaton-parti városban versmondó versenyt rendeznek, ahol határon túli fiatalok mellett számos hazai település diákjai, köztük debreceni fiatalok is részt vesznek.

A magyar nyelv napja debreceni programjaihoz számos helyi intézmény is kapcsolódik. Érdekes programokkal várják a fiatalokat és az érdeklődőket a Csokonai Színházban, a Déri Múzeum irodalom házában, a helyi közösségi házakban, könyvtárakban, a Kölcsey központban és az egyetemi közösségi térben, a nagyerdei víztoronyban - hangzott el a sajtótájékoztatón. Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon tette hivatalos nyelvvé a magyart a reformkori országgyűlés.

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.