Pesti Srácok

Indul a Csoóri Sándor Program - 50 millió jut a Fonó felújítására

Ötven millió forintot biztosít a kormány a Fonó Budai Zeneház felújításának előkészítésére, a népi kultúrát támogató Csoóri Sándor Programban 2,5 milliárd forintot osztanak szét mintegy 1400 szervezet között - jelentette be a kultúráért felelős államtitkár hétfőn Budapesten.

MTI

A világ legjobb világzenei kiadói közé is tartozó Fonó főhajtást érdemel. Tevékenységét erősíti, hogy az UNESCO a táncházmozgalmat és a Kodály-módszert is felvette a védett szellemi kulturális örökségi listára. A Fonó épülete felújításra szorul - indokolta Hoppál Péter a kormánydöntést, amely a kivitelezéshez szükséges tervek elkészítésére 50 millió forintot ad. Mint kifejtette, a Fonó Budai Zeneház terei, infrastruktúrája, hangtechnikai eszközei egyaránt felújításra és fejlesztésre szorulnak, a november 8-i kormányhatározat ezért vette fel a Fonót a kulturális intézmények felújítási programjába. Az MTI információi szerint jövő nyáron indulhatnak a munkálatok, várhatóan a felújítás alatt is működik a pezsgő programéletet lebonyolító budai ház.

PestiSracok facebook image

Hoppál elmondta, a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadó épületének teljes felújítása jövő tavaszra fejeződhet be, így 2018 nyarától ismét a régi helyén folytathatja tevékenységét az intézmény. Az államtitkár beszámolt arról, hogy 1376 jogi személyiséggel rendelkező szervezet kap támogatást a most induló Csoóri Sándor Program keretében. A kezdeményezés célja a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök szakmai munkájának segítése. A programban a legalább két éve folyamatosan és rendszeresen működő nem hivatásos csoportok vehetnek részt.

"A támogatott szervezet között 592 határon túli. A jogi személyiséggel nem rendelkező, kisebb közösségek a nagy országos szakmai szervezetek és intézmények keretéből valósíthatják meg programjaikat" - tette hozzá Hoppál Péter. A nyertes pályázók listája elérhető az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) honlapján. Elhangzott, hogy a Csoóri Sándor Program támogatottjai között van a Fonó Budai Zeneház is, amely programjai ez évi finanszírozására 40 millió forint kiemelt támogatást kap.

Az államtitkár szólt arról, hogy a program támogatottjai általában 700 ezer forint és 8,2 millió forint közötti összeget fordíthatnak például népviselet készíttetésére, élő népzenei együttesek szolgáltatásainak igénybevételére, szakmai-oktatói költségekre, technikai és eszközbeszerzésre. "Jelentős a támogatások között az erdélyi és kárpátaljai közösségek oktatást elősegítő hangszerbeszerzése és táncházi programok támogatása szerte a Kárpát-medencében" - mondta. Az államtitkár kitért arra, hogy az idei 2,5 milliárdos támogatás jövőre a duplájára, 5 milliárdra nő, és az ideitől eltérően már nyílt pályázatot írnak ki. Hoppál Péter reményét fejezte ki, hogy az EMET jövő évi pályázati kiírásai már idén december 31. előtt megjelennek.

A sajtótájékoztatón Balogh Júlia, a Csoóri Sándor Alap tanácsadó testületének elnöke arról beszélt, hogy a program keretében két év alatt elérhető 7,5 milliárd forint olyan hatalmas segítség, amelyet a népi kultúra még soha nem kapott Magyarországon. Csoóri Sándor özvegye hozzátette: szeretné, ha a jövőben az autentikus népzenét játszó előadók is jogdíjat kaphassanak.

Fotó: kultura.ujbuda.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.