Pesti Srácok

Jól fest - Megfejtették a Magritte-kódot

René Magritte belga szürrealista művész egy négy részre vágott festményének utolsó, hiányzó darabját fedezték fel egy brüsszeli múzeumban a művész egy másik festménye alatt röntgenvizsgálat segítségével.

MTI

A La pose enchantée című festményt 1927-ben állították ki, majd visszakerült Magritte-hoz, öt évvel később pedig nyoma veszett. Az 1967-ben elhunyt festőművész magával vitte a sírba a titkát a képnek, amely két, egyik karjával oszlopra támaszkodó meztelen nőt ábrázol. A mű első darabját 2013-ban a New York-i Modern Művészetek Múzeumában, a Le portrait című, 1935-ben festett kép alatt találták meg, két további darabot pedig a későbbiekben Stockholmban és Norwichben. A kép negyedik részére Magritte 1935-36-ban festette rá God is Not a Saint című alkotását. A belga Királyi Képzőművészeti Múzeum munkatársainak a Liege-i Egyetemen működő Európai Archaeometriai Központ segítségével sikerült felfedeznie a puzzle hiányzó darabját.

PestiSracok facebook image


"A röntgensugár láthatóvá teszi, hogy mi található a festmény alatt. Természetesen meglepetés volt, hogy a La pose enchantée utolsó darabját találtuk meg, ugyanakkor ezeknél a technikáknál megszokott, hogy különböző folyamatokat lássunk" - mondta el David Strivay, az egyetem professzora. Szakértők szerint a festő azért vágta darabokra a képet, mert a vásznakat újra fel akarta használni, feltehetően azért, mert nem volt pénze újat venni. Strivay emlékeztetett, hogy Magritte a szürrealista mozgalom nemzetközileg is kiemelkedő alkotója volt. Hozzáfűzte: örömmel foglalkozik a festő műveivel, mert a vizsgálatok rávilágítanak arra, hogyan is dolgozott a művész.

A festmény korábban fellelt részei közül egy a Norwichi Kastélymúzeum gyűjteményében rejtőzött a La condition humaine című festmény alatt, amelyet 1935-ben készített a művész. A stockholmi Modern Múzeumban pedig egy szintén 1935-ből származó Magritte-kép, a Le model rouge alatt leltek meg egy újabb darabot az eredeti alkotásból. A La pose enchantée-ről annak idején készült egy fekete-fehér fénykép. A teljes mű virtuálisan restaurálva már látható a Magritte Múzeumban, amely a művész több mint 40 képét őrzi.

Kép: Vimeo /Moma.org

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!