Pesti Srácok

Kalapács alá került az első Amerika-térkép

Az Újvilágot először Amerika néven feltüntető, 510 éves térképet bocsát árverésre decemberben a Christie's Londonban.

MTI

A kétdimenziós Föld-térképet 1507-ben Martin Waldseemüller német kartográfus készített, és az első olyan dokumentumok közé tartozik, amely Amerikaként tüntette fel a kontinens nevét. Julian Wilson, a Christie's könyvszekciójának vezető szakértője kedden elmondta: Waldseemüller döntött úgy, hogy a földrészt Amerigo Vespucci olasz felfedezőről nevezi el, aki útjaival bizonyította, hogy a 15. és 16. század európai felfedezői által elért területek nem Ázsiához tartoztak, ahogy Kolumbusz Kristóf korábban gondolta.

PestiSracok facebook image

A térkép Waldseemüller által készített falitérkép-változatát, amelyet "Amerika születési bizonyítványának" is szoktak nevezni, 2003-ban az amerikai Kongresszusi Könyvtár vásárolta meg tízmillió dollárért (forint). Wilson szerint azonban az elnevezés a most árverésre kerülő dokumentumra is alkalmazható. A Christie's december 13-án rendezi meg az aukciót, amelyen az előzetes becslések szerint a licitharcban 600-900 ezer fontig (212-317 millió forintig) is emelkedhet az ár.

A térképnek négy további változatát őrzik magán- és közgyűjtemények, ám erről a példányról korábban nem tudtak a szakértők. Két dimenzióban ábrázolja a bolygót, úgy tervezték, hogy kivágva fel lehessen ragasztani egy fagolyóra. Ez az első térkép, amely külön kontinensként ábrázolja Észak- és Dél-Amerikát és feltünteti a Csendes-óceánt is, amelyet az európai felfedezők addig nem láttak.

Wilson rámutatott, hogy a térkép figyelemre méltóan pontos. Waldseemüller tagja volt a francia Saint-Diében dolgozó kartográfus csoportnak, amely a spanyol és a portugál felfedezők legfrissebb, részletes beszámolói nyomán dolgozott. A térkép érdekességei közé tartozik, hogy Srí Lankát túl nagynak, Indiát pedig túl kicsinek ábrázolja, Japánt a Csendes-óceán közepén helyezi el, Ausztrália pedig hiányzik róla.

Ugyanakkor a bolygó főbb geopolitikai jellemzői, amelyekre mi is ráismerünk, először jelennek meg egy dokumentumban - hangsúlyozta a térkép jelentőségét Wilson. A térképet Arthur Drescher brit papírrestaurátor családja bocsátja árverésre. Drescher 1986-ban hunyt el, de rokonai csak most fedezték fel az értékes dokumentumot a hagyatékában és felbecsültették az aukciósházzal.

Fotó: AP

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.